Cserkészliliom a hímesen

A tojáskiállítás remekei
A tojáskiállítás remekei - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Újjászületett a húsvét előtti cserkészhagyomány, a vasgyári tojásfestés.

Meghívót kapott lapunk nemrég a Vasgyári Közösségi Házba, egy „egyedülálló, húsvéti hímestojás-kiállításra”. A meghívót a 750. Nagy Lajos király cserkészcsapat küldte, mivel az ő kiállításukról van szó. Azt is írták: ennek különlegességét az adja, hogy a hagyománnyá vált kiállítás ötlete, még a II. világháború előtt, a vasgyárban működő Nagy Lajos király cserkészcsapat hagyatékából való.

Újra festenek

Természetesen kíváncsiak lettünk, nemcsak a tojásokra, hanem a tojáskiállítás több évtizedre visszanyúló történetére is. A múltidézésben Pál Mónika, a 750. Nagy Lajos király cserkészcsapat vezetője volt segítségünkre. Elmesélte, hogy a hajdani, vasgyári cserkészcsapat 1936-ban rendezte első hímestojás-kiállítását. 1948-ban azonban megszűnt a cserkészszövetség, és az akkori fiúk az évek alatt felnőttek, meg is öregedtek. A csapat a rendszerváltás után viszont újraalakult. 1990-ben, a már nagyapakorú egykori cserkészfiúk újra kiállítás szervezésébe kezdtek. Így indult útjára a hagyomány folytatása. Azóta minden évben készültek az újabbnál újabb, szebbnél szebb hímesek.

Új mintákkal

– Amikor közeledett a húsvét, az egykori cserkészcsapat tagjai elkezdték a tojásokat festeni. Kiállításra vitték azokat és eladták, hogy legyen egy kis pénzük. Mert mindig gyűjtöttek valamire. Vagy csapatzászlóra, vagy a nyári cserkésztáborra. A háború előtti tojásokra leginkább vallásos témájú képek kerültek, a stációk például. Gyakori volt a cserkészek 10 törvényének megfestése is, de a régi tojásokra olykor természeti képek is kerültek: madarak, virágok. Szívesen használták a cserkészliliom motívumát. Ez a cserkészet alapvető jelképe – idézte fel a múltat Mónika.

Megtudtuk tőle, hogy a háború előtti hímes tojások már nincsenek meg, csak képek őrzik emléküket. A Vasgyár kulturális hagyományait viszont szerették volna feleleveníteni, ezért kezdték el a cserkészek új generációjával is a tojásfestést. Ma már főleg népi motívumokkal díszítik azokat. A gyimesi mintát méh­viasszal, íróka segítségével írják rá a tojásokra, majd piros festékbe mártják. Így a viasz alatt megmarad a fehér szín. Másik technika, hogy a megírt tojást ecetbe vagy savanyú káposzta levébe teszik. Ilyenkor a tojás héja kifehéredik, a viasz alatt viszont barna marad. Ez a módszer különleges, de nagy szakértelmet kíván, mert a tojás héja rendkívül vékonnyá és törékennyé válik. A cserkészek azonban találékonyak, festenek vízfestékkel, temperával és akrillal, sőt használják a szalvétatechnikát is.

És még egy különlegesség: a tojáskiállításon megtekinthető a nyári cserkésztábor kicsiben, ahol a gyerekeket és a táborlakókat a cserkészkalapba és nyakkendőbe öltöztetett tojások jelképezik.

– Hegyi Erika –