Csepreghy Nándor: kettősség jellemzi a 2007-2013-as uniós források felhasználását

Budapest – A 2007-2013-as európai uniós források felhasználását kettősség jellemzi, sikerként könyvelhető el, hogy a keret teljes lehívása garantált, ám a források ténylegesen nem a gazdaság fejlődését segítették – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára szerdán a Károli Gáspár Református Egyetemen a pályázóknak és pályáztatóknak készített kiadvány bemutatóján.

Kiemelte: a 2014-2020-as időszakban az uniós források felhasználása a magyar gazdaság fejlődésére, az új munkahelyek teremtésére koncentrál, hogy 2020 után uniós forrás nélkül is biztosítható legyen a növekedés.

Előadásában Csepreghy Nándor kifejtette, hogy a 2007-2013-as időszakban a teljes keret felhasználását garantálja a túlvállalás, a 8 százalékos szabad keret elegendő lesz a vitás kérdések rendezésére.

Az államtitkár úgy értékelte, a 2007-2013-as forrásokat okosabban is fel lehetett volna használni.

Szerinte a forrásfelhasználásról szóló tárgyalásokon az akkori kormány nem jelölte ki a hosszú távú fejlesztés fókuszait, nem vállalt fel politikai konfliktust, mindenkinek próbált támogatást juttatni.

Stratégiai hibának nevezte az államtitkár, hogy a 2007-2013-as keretfelhasználásnál az akkori kormány szigorúbb feltételeket szabott, mint amilyet az EU-bürokrácia kijelölt.

Csepreghy Nándor kitért arra, hogy a 8600 milliárd forint 2007-2013-as keret jelentős részét, mintegy 1500-1600 milliárd forintot a tanácsadói szegmens vitt el, mint mondta: ennyivel kevesebb jutott fejlesztésre.

Ezzel szemben a 2014-2020-as időszakban a vállalkozói szektorra a keret 60 százalékát fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékával, továbbá maximalizálták a fejlesztés előkészítésére fordítható részarányt, állami forrásfelhasználásnál pedig nem lehet igénybe venni külső segítséget – emelte ki Csepreghy Nándor.

Az államtitkár úgy látta, a magyar vállalkozások versenyképességének gondja, hogy a gyártási kapacitásuk minőségileg elavult, ezért a technikai eszközök korszerűsítését támogatják. Megjegyezte: a magyar cégek elsősorban tőkeválsággal, és nem hitelezésivel néznek szembe, ezért a visszatérítendő uniós forrásból tőkepótló programot dolgoznak ki érdekképviseletek bevonásával, hogy 3-5 év alatt a tőkehelyzetet rendezni lehessen.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a Hétfa Kutatóintézet gondozásában megjelent az Európai uniós források rendszere 2014-2020 – gyakorlati útmutató pályázóknak és pályáztatóknak kiadvány, amely bemutatja a támogatás mechanizmusát.

– MTI –