Csendült a nóta, beszélt a történelem Nagyváradon

„Vár-rom a párom”: örök fiatalok Közép-Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő várának egyik „konzervlovagja” mellett
„Vár-rom a párom”: örök fiatalok Közép-Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő várának egyik „konzervlovagja” mellett
Nagyvárad – Büszkeség töltötte el a nyíregyháziak szívét, amikor Nagyváradon ráleltek Jósa András szülőházára.

„Hűvösebb van már…” – állt a meghívón, ami nem csupán arra figyelmeztette a mintegy másfél száz útra kelőt, hogy öltözzenek melegen, mielőtt felszállnak a Nyíregyházáról Nagyváradra induló három autóbusz egyikére, hanem azt is sejtette a muzsikakedvelőkkel, milyen páratlan kikapcsolódás vár rájuk napközben a romániai Bihar megye székhelyén, majd este a Nagyváradi Állami Színházba ezzel a jeligével meghirdetett magyarnóta- és operettgálán.

Eldugták a világ szeme elől

A határ túloldalán elsőként a római katolikus bazilikába vezetett az utunk, ahol Gáll Sándor elmondta: az 1752–1780 között épült bazilika a legnagyobb barokk stílusban épült templom Romániában. A tervet 1750-ben a híres osztrák tervező, Franz Anton Hillebrant készítette, ám a Gio­vanni Battista Ricca vezette munkálatok csak évek múlva kezdődtek el. A monumentális méretű épület falait márvány borítja.

Csoportkép készült a nyíregyházi nóta- és operettkedvelő turistákról Ady mellszobránál, a költő nevét viselő emlékmúzeum előtti parkban Csoportkép készült a nyíregyházi nóta- és operettkedvelő turistákról Ady mellszobránál, a költő nevét viselő emlékmúzeum előtti parkban ©

A leírásokból kiderült: az olasz építész halála után a munkálatok megfeneklettek, 1762-ben Domenico Luchini vállalta el az építkezés folytatását. A legenda szerint Szent László a templomban van eltemetve. Nagy ünnepek alkalmával más helyszíneken is bemutatják Szent László hermáját, amelyik az ereklyét őrzi. (Az ereklye Szent László koponyájának egy darabja, a herma pedig egy 60 centiméter magas, aranyozott ezüst mellszobor.)

A megszépült állami színház előkelő otthona volt a nívós gálának A megszépült állami színház előkelő otthona volt a nívós gálának ©

A székesegyház előtt látható Szent László lovas szobra, s közel hozzá található egy másik, kisebb méretű László-szobor is. Kőből készült, s csupán 2000-ben, a restaurálási munkák befejezése után került a talapzatra. A szobor ugyanis 52 éven át a földben aszfaltfogságra volt ítélve, a „jóakarók” ugyanis eldugták a világ szeme elől Nagyvárad legrégibb barokk kőszobrát.

A Püspöki Palota, a Kanonok-sor – ahol szintén végigsétáltunk – és a bazilika szerves egységet alkotnak.

Eltűntek, majd feltűntek

A település legnagyobb palotája, a római katolikus püspöki palota a bazilika közvetlen szomszédságában helyezkedik el, 100 szobája és 282 ablaka van – egy ideje sajnos nem látogatható. Idegenvezetőink erről az épületről is érdekes információkkal szolgáltak. A palota tervezője Franz Anton Hillebrant osztrák építész volt, aki barokkos stílusjegyekkel látta el a palotát. A munkálatok 1762-ben kezdődtek el, és 1777-ig tartottak. A palota vendége volt többek között Mária Terézia császárnő és II. József császár is.

A belváros műemléképülete és a régi villamos mellett jól megfért a modern színpadtechnika A belváros műemléképülete és a régi villamos mellett jól megfért a modern színpadtechnika ©

Kápolnája csodaszép, mennyezetét, falait freskók borítják – erről csak a képes kiadványokból tudtunk ­meggyőződni. 1963-ban az egyháztól elvett javak miatt nem volt pénz a palota helyreállítására, így használati joga a városé lett, amely 1971-ben megnyitotta benne a Körösvidéki Múzeumot. Az egyház 1996-tól jogi lépéseket tett, hogy törvényes úton visszakövetelje a palotát, ám a Román Legfelsőbb Bíróság csak nyolc esztendő elteltével, 2004 nyarán mondta ki, hogy a katolikus egyház visszakaphatja a használati jogot, a múzeum pedig bérli, amíg új helyet talál az értékeinek. Miután a püspökség elkezdte a kiürített termek restaurálását, a felső festékréteg eltávolítása után a falakon újra láthatóak lettek a palota eredeti festményei.

Ráfért a restaurálás

A hajdani Fekete Sas szálló földszintjén sétálva fülsimogató komolyzenei előadásba botlottunk. A palota épületegyütte­sének három utcára nyíló kijáratát üvegfedelű passzázs köti össze. A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezők által megálmodott palota lett Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. A Neumann-műhelyben készült, fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküveg a város szimbólumává vált.

Kollégánk, Palicz István a Holnap Irodalmi Társaság alapító tagjainak – Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás – társaságában Kollégánk, Palicz István a Holnap Irodalmi Társaság alapító tagjainak – Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás – társaságában ©

Nem kellett sokáig várnunk, hogy Nagyvárad híres váránál találjuk magunkat, ahol újabb értékes információkkal gazdagodtunk. A 150 ezer négyzetméteren, 9 századon át itt álló építmények egyikének sem volt nyugodt története. 1241-ben földvárról, 1247-ben már kör alakú kővárról írnak a történelemkönyvek. Mai formáját (ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal) 1570–1618 között építették olasz építészek. Közép-Európa legjobban megőrzött vára 1557-ig a római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.

A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött. A katolikus templomban és a temetőben hét király nyugszik: László, II. András, II. István, IV. László, Beatrix és Mária királyné, majd utóbbi férje, Zsigmond. (E sok királyi hant azt a legendát látszik megerősíteni, hogy a város alapítója Szent László, hiszen az ő temetését követően sok király itt kívánt örök nyugalomra térni.) Az elmúlt időszakban a szakemberek sokat dolgoztak a középkori vár restaurálásán.

A gólyalábas táncos lányok minden esztendőben üde színfoltjai a városi mulatságoknak A gólyalábas táncos lányok minden esztendőben üde színfoltjai a városi mulatságoknak ©

A kiváló akusztikával, igényesen kialakított belső térrel és méltóságteljes külsővel büszkélkedő állami színház méltán tartozik a város emblematikus épületei közé. A színházépületet a nagyváradi eklektikus építészet legkiemelkedőbb alkotásai között említik, mind alaprajzilag, mind a térszervezés és a homlokzatkialakítás szempontjából teljes a 19. század végének klasszikus színházterveire jellemző szimmetria.

Jósa András szülőházánál

Büszkeség töltötte el a szívünket, amikor az egyik belvárosi épület falán megpillantottuk az alábbi feliratot: „Ezen a helyen állt az a ház, amelyben 1834. november 30-án született Szabolcs vármegye híres sebész-főorvosa, a régész, múzeum- és kórházalapító polihisztor, dr. Jósa András (1834–1918)” Az emléktáblát halálának 90. évfordulójára állíttatta a nevét viselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei múzeum és az oktató kórház.

– Palicz István –








hirdetés




hirdet�s