Csehország – Az egyházi kárpótlás elhalasztását javasolja a volt prágai érsek

  Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2012. május 4., péntek (MTI) – A nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel a csehországi egyházak felajánlhatnák az államnak, hogy halasszák későbbre az egykor államosított egyházi vagyon visszaadását – javasolja Miloslav Vlk, volt prágai érsek a honlapján megjelent bejegyzésében, amelyre a Právo című napilap hívta fel a figyelmet pénteken.

A cseh katolikusok egykori vezetője szerint, aki idős kora miatt távozott tisztségéből, az egyházak ezzel a gesztussal hozzájárulhatnának az ügy elfogadható megoldásához, s ugyanakkor csökkentenék azt a feszültséget, amely a társadalomban alakult ki az egyházi kárpótlás kapcsán. A Petr Necas vezette cseh kormány januárban hagyta jóvá az egyházak kárpótlását, de azóta a kormánykoalíció szétesett és egyáltalán nem biztos, hogy a parlament a kormány döntését megszavazza. Ugyanakkor a cseh társadalomban nagyon erős az ellenállás az egyházi kárpótlással szemben, s egyes helyi megfigyelők nem zárják ki, hogy az ügyön a kormány is megbukhat.
Vlk utóda, Dominik Duka érsek áprilisban nyíltan ellenezte, hogy esetleg elhalasszák az egyházi kárpótlást. Dukának meggyőződése, hogy a válság nem egy választási időszak kérdése, s Európának várhatóan még hosszú évekig problémái lesznek.
A volt prágai érsek weboldalán bírálja a korábbi cseh kormányokat, hogy az egyházi kárpótlás ügyét nem oldották meg, s állandóan maguk előtt görgették a témát, amely végül is a legkevésbé megfelelő időben került felszínre. Az egyházak húsz évig türelmesek voltak, vártak a megoldásra, s őket a mai helyzetért semmiféle felelősség nem terheli.
“Mindezek ellenére gesztus értékű hozzájárulás lenne a megoldáshoz, ha maguk az egyházak felajánlanák a kárpótlás elhalasztását” – vélekedik Miloslav Vlk.
A cseh állam és 17 csehországi egyház képviselői tavaly nyáron megegyeztek abban, hogy az egyházak konkrétan visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát – erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona; a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként, várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. 2030-tól ugyanakkor megszűnne az egyházak állami támogatása.
A baloldali ellenzék, de a kormánykoalíciós képviselők egy része is ellenzi és bírálja az egyházak kárpótlását, és szeretnék jelentősen módosítani a kormány elképzeléseit.
Egy decemberi felmérés szerint a csehek többsége ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért. A prágai STEM közvélemény-kutató intézet országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, s csak 31 százalékuk ért egyet vele.








hirdet�s