Csattognak a kerekek – 125 éves a Zsuzsi

zsuzsi120
zsuzsi120
Debrecen – Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ezt a vasutat is megszüntetésre jelölte ki. Az „ítéletet” 1977. augusztus 31-én hajtották végre – a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére.

A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomközű vasútja. A vasút első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg.

A Zsuzsi gőzös óránként 20 kilométeres sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat. 1923-ig csak teherszállítás zajlott a vasúton, ekkor engedélyezték a korlátozott közforgalmat, ezzel a várost övező tanyavilágot is bekapcsolták az elérhető körbe.

A járműpark egy részét lecserélték korszerűbbre, beszereztek két motorkocsit is. Ezek sebessége 35 kilométer per óránként volt, így felgyorsult a személyszállítás.

A II. világháborúban a kisvasút erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 kilométeres menetdíj 6 tojás volt.
1950-ben érte el a sínpár Nyírbélteket, amivel 49 kilométerre nőtt a vasúti pálya hossza. Beszereztek három gőzmozdonyt is. 1955-ben megérkezett az első dízelmozdony.

Mivel a 950 milliméteres nyomtávot sehol máshol nem alkalmazták az országban, ez problémát jelentett a járműbeszerzésben és a karbantartásban is, így a vasutat a MÁV-szabványnak megfelelően 760 milliméteres nyomközre építették át 1961-ben.
Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció ezt a vasutat is megszüntetésre jelölte ki. Az „ítéletet” 1977. augusztus 31-én hajtották végre – a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére. A vasút számos tanyát és falvat érintett, a vonatokon rengeteg piacozó utazott.

A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 kilométeres szakaszt Hármashegyaljáig. Az üzemeltetést a Debreceni Közlekedési Vállalat látta el 3 Mk 48-as dízelmozdonnyal és 12 személykocsival, 1978. május 1-jétől Debreceni Úttörővasút néven. 1990-től Debreceni Erdei Vasút néven üzemelt. 1995-ben a megmaradt vonal felszámolása mellett döntöttek, de az aláírásgyűjtés és a környékbeliek tiltakozása megint megmentette a pusztulástól a vasutat.

Ekkor alakult meg a Zsuzsi Erdei Vasút Kht., mely 1996. július 13-a óta Zsuzsi Erdei Vasút néven üzemelteti a vonalat.

Az új Zsuzsi gőzös

A gőzmozdonyt 1915-ben tervezték, amikor a magyar hadvezetés az oroszokkal szemben harcoló katonák utánpótlását akarta biztosítani. 2006. december 20-án érkezett a gőzös Debrecenbe, melyet a hagyomány szerint Zsuzsira kereszteltek. Azóta láthattuk már néhányszor pöfögni a kisvasút vonalán. Pintér Gyula közlekedési mérnök elmondta, hogy a Zsuzsinak lelke van, rengeteg ápolást igényel, nem elég megnézni a féket, s van-e üzemanyag – mint a diesel kollégáinál –, hanem menet közben is folyamatosan figyelni kell a csapágyakat, kazánnyomást, szénteret, tűzteret, s hogy van-e elég víz. Legközelebb augusztus 19-én, 20-án csattognak a gőzös kerekei.


Fesztivál
Hármashegyalján

Negyedik alkalommal rendezik meg a hármashegyaljai fesztivált, ahol szentesi, ebesi és debreceni haditornacsapatok mérkőznek meg. Mára már hagyománnyá vált a virágkarnevál előtti napon a nagyszabású rendezvény, ahol közel száz fellépő (táncos, zenész, haditornázó) szórakoztatja a közönséget.
Városunkban is fegyverbe szálltak néhányan, kiket a középkor és a haditorna iránti szenvedély hajtott. A megjelenített időszak a XIV. század eleje-közepe, az Árpád-ház kihalását követő feudális anarchia időszakától a királyi hatalom megszilárdulásáig tart. Műsoraikban bemutatják valamennyi, ebben az időszakban Magyarországon elterjedt gyalogos fegyvertípust és használatukat. Előadásukban életre kel a nemesi udvari élet, a fegyverforgató ifjak gyakorlatozása, udvari stílusú táncok, gyalogos párviadalok, versengések, valamint a csatarendet ismerő, nehézgyalogos lándzsafő gyakorlatozása.








hirdet�s