Csalódhatnak a támogatásra várók

Budapest – A pályázati források elnyerésének feltételei szigorodtak, ám ennek ellenére lesz annyi támogatható projekt, amennyit a kiírók várnak, mivel a keretszámok a korábbinál jóval alacsonyabbak.

A rövid időszakra kiírt GOP-pályázatok és az azokra fordított összegek mintha azt jeleznék, hogy nincs elég pénz az időszak első évére – mondta lapunknak Illés Tünde.

A Fókusz–2 Kft. ügyvezetője szerint a jelenlegi pályázati feltételek mellett a pénz csak a legjobbakhoz (de hozzájuk sem biztosan) jut majd el. Ha valóban ez az NFÜ célja, akkor a kiírások nagyon jók, ám ezzel a stratégiával nagy csalódást okoznak a vállalkozói körnek, mert az eddigi kommunikáció kizárólag arról szólt, hogy mennyi pénz érkezik majd az ÚMFT keretében, sőt sokan azt is megkérdőjelezték, hogy el lehet-e költeni – vélekedik az ügyvezető. A szakértő szerint pedig akadtak cégek, amelyek a „nagy pénzekre” várva elhalasztották fejlesztő beruházásaikat, kockáztatva ezzel a piacvesztést is.

A pályázati tanácsadók szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen teljesíthető a támogatás igénybevétele után három éven keresztül elvárt 8–15 százalékos átlagos árbevétel-bővülés.

Ezt a feltételt a már meghirdetett GOP-os pályázati lehetőségek esetében az utolsó pillanatban, két nappal a beadási időszak kezdete előtt módosították, a korábbi kiírásban három év alatt vártak volna el 8–15 százalékos növekedést – mondta lapunknak Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke.

 A szervezet múlt heti konferenciáján Egyed Géza, a gazdasági tárca szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy nyomdahiba miatt került be az enyhébb feltétel, de a kommunikáció során mindig a szigorúbb változatról beszéltek, vagyis a pályázatírók számíthattak rá, hogy az utóbbit kell alkalmazni.

Maróczi egyelőre nem tudja, hányan állnak el emiatt a pályázat beadásától, de számos olyan ügyfélről hallott, aki az új feltételeket nem tudná teljesíteni. A bizonytalanság ellenére sokan vállalják majd a pályázást – vélekedik Gödör István.

Az Econoserve ügyvezetője hozzátette: egyes korábbi pályázatoknál szigorú feltételek vonatkoztak a létszámbővítésre is, a végén azonban a cégek egy nyilatkozatban megmagyarázhatták, miért nem sikerült teljesíteni.
Különösen irreális követelmény a 8–15 százalékos éves növekedés például a beszállítói cégek esetében, amelyektől folyamatosan csökkenő árakat várnak el a megrendelők – vélekedik Illés.

Ha egy vegyes profilú cég pályázat keretében korszerűsíti az egyik tevékenységét, annak nincs akkora piaci jelentősége és kapacitásbővítő hatása, hogy a vállalkozás szintjén ilyen mértékben, folyamatosan növekedjen – tette hozzá a szakértő.

Illés szerint a kiválóságnak nem kifejezetten az árbevétel-növekedés a mutatója, mert azonos árbevétel mellett költségcsökkentéssel egy másik vállalat még sikeresebb is lehet. Ezzel egyetért Gödör is, aki szerint a sikeresség mérésekor inkább a hozzáadott értéket kellene figyelembe venni. A tanácsadók szerint ezekkel a feltételekkel csak könyvelési trükközésre kényszerítik a pályázókat.

Illés szerint a két lezárt üzleti évre vonatkozó elvárás csak abban az esetben fogadható el, ha más kiírásoknál gondolnak majd a projektcégekre és az induló vállalkozásokra is. Az egy foglalkoztatottra eső árbevétel követelményénél problémát jelent, hogy a termelő és a szolgáltató vállalatokat nem különböztetik meg, nem veszik figyelembe például a könnyűiparban vagy a beszállítóiparban gyakran alkalmazott anyagmentes bérmunka konstrukciót, ahol az anyag értéke be sem épül az árbevételbe.

A projektek megvalósítása során számos vállalkozás speciális, számára egyedileg gyártott berendezést vásárol. Mivel a gyártási folyamat több mint fél évig is eltarthat, a cégek sok esetben már a pályázat előtt megrendelik a szükséges gépeket. Ez korábban nem jelentett problémát, a jelenlegi feltételek mellett viszont már a megrendelésekor megkezdettnek számít a projekt. Emiatt kiváló cégek esnek el pályázati lehetőségtől, mert ismerve a hosszú átfutási időt, már megrendelték gépeiket.

A pályázatírók szerint javult az együttműködés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, amely az előkészítő szakaszban több céget és civil szervezetet foglalkozatott, amelyek az NFT I. tapasztalatai alapján közreműködtek a pályázatok kiírásával kapcsolatos koncepció megalkotásában.

Az ÚMFT esetében az előzetes kiírások társadalmi egyeztetés után számos javaslattal egészültek ki, amelyeket beépítettek a végleges változatba. Nagy segítséget jelent, hogy a pontozásos pályázatértékelő rendszert nyilvánosságra hozták, ez ugyanis a jelenlegi szigorú, kizárólag a kiválóságokat támogató pályázati kiírások esetében segíti a tanácsadót és a pályázót, hogy a projektet átgondolva, költségráfordítás nélkül el tudja dönteni, érdemes-e pályázni egyáltalán – mondta lapunknak Illés Tünde. Szerinte ez jelentős költségcsökkenést eredményezhet a közreműködő szervezetek esetében is, mivel kevesebb támogatásra nem érdemes pályázatot kell majd átfuttatni a rendszeren.

NAPI








hirdet�s