Családot alapítottak Gömörben, és komolyan gondolják, hogy maradnak

Akt.:
Lindi és Csaba, saját termékeik között, Gyönggyel
Lindi és Csaba, saját termékeik között, Gyönggyel
Gömörszőlős – Pesti létére vidékre vágyott. Biológusként megtapasztalta a pásztorkodást, közben beleszeretett a gyapjúba…

Valahogy így kezdődött Molnár Csaba (36) története. Ám már ezt is közösen mesélik el párjával, Juhász Melindával, Lindivel (32), akinek oldalán egy hordozókendőben ott szundikál négyhetes kislányuk, Gyöngy is.

Mondhatni rá várt

Csaba 14 évesen már botanizált, s arra is hamar rájött (persze nem csak ő), hogy egy táj nem védhető meg azzal, ha természetvédelmi területként bezárjuk, sokkal inkább folytatni kell rajta az ősi tevékenységeket, összhangban a természettel. Kipróbálta hát a pásztorkodást Zemplénben.

– Sok tapasztalatot szereztem, de nem akartam pásztor lenni. Viszont a gyapjút megszerettem – jelenti ki.

Csaba számára meghatározó volt egy gyimesi túrája, amely során megismerkedett egy kártolóval. Gömörszőlősre Gyulai Iván ökológussal, az Ökológiai Intézet igazgatójával való ismeretsége révén jutott el. Itt volt kártoló is, épp csak a tevékenységet nem végezték már, minthogy nem tudtak annyit termelni, hogy versenyképesek legyenek. A hajdani mester is elhunyt már, Csaba viszont a faluban élő munkatársaitól még sokat tanult. Az intézettől bérelt házban négy éve hozzákezdett maga is a gyapjúfeldolgozáshoz.

Bennünket is szívesen végigvezet a gyapjúkészítés folyamatán. Büszkén mutatja be a százéves gépeket, a farkasolót, s magát a mintegy húsz éve a Kiskunságból ide került kártolót. Nem is gyári készítmény, ám aki csinálta, okosan építette meg. El szokott ugyan időnként romlani, de Csaba már kitanulta a javítását is.

molnar-csaba-es-juhasz-melinda09-st

Amikor Csaba letelepedett a faluban, kapott egy másik házat is, azzal: ha úgy alakul, idővel megveszi. Úgy alakult. Időközben ugyanis megismerkedett egy szemináriumon, Vácrátóton Lindivel, aki ott kutatóként dolgozott. Utóbb kiderült: Lindi hasonló utat járt be, mint Csaba, csak időben kissé eltolva. Minthogy összefutottak útjaik, közösen haladtak tovább: egy éve együtt is élnek. A kis házat most már együtt igyekeznek a család számára lakhatóvá tenni.

Több lábon kell állni – szögezi le Csaba, amikor arról kérdem, megélnek-e a gyapjúból. Mindketten vállalnak alkalmi munkákat biológusként is. A műhelyben alapvetően Csaba a „főnök”, Lindi besegít, továbbá – minthogy a kártoló múzeumként is működik – az intézet csoportokat is fogad, ő tartja a bemutatókat.

Mindketten komolyan gondolják, hogy itt szeretnének megöregedni. Gyöngyöt sem egykének szánják: Linda összesen négy gyermeket szeretne. Csaba nevetve mondja, ő „ötösikrekre gyúr”.

Nem idegen

Lindi számára nem jelent lemondást ez az életforma, hiszen a Kiskunság tanyavilágában nőtt fel, nem volt idegen számára a lavórban fürdés és hasonlók. Úgy gondolkodnak: a gyerekeknek az óvodába, iskolába járást megoldja majd a falugondnoki autó, a közeli Putnok gimnáziuma pedig, úgy tudják, erős.

Mi megígérjük, követni fogjuk majd a sorsukat.

– Szalóczi Katalin –


Műhelytitkok Csabától

A manufaktúra a hagyományos gyapjúfeldolgozás majd’ minden lépését végigköveti a mosástól a tépésig, kártolásáig, a gyapjúpaplanok és párnák varrásáig, sőt a kötött és nemeztárgyak készítéséig. Megtudjuk, a farkasolással (e művelet során tépődik elemi szálakra a gyapjú) 10 százalék a tömegveszteség. A kártoló acéltüskéin keresztülmenő gyapjúból kapott gyapjúbunda 1×2 méteres lap. A belőle készült ágynemű élettartama 15–20 év, utána felújítható. Mindenkinek, újszülötteknek és tartósan betegeknek is, sokat számít a gyapjú ágynemű, mely fokozza a komfortérzetet.








hirdetés