Csaknem másfélmilliárdos árvízvédelmi fejélesztésre van azonnal szükség a Tisza és a Maros alsó szakaszán

Csaknem másfél milliárd forintos árvízvédelmi fejlesztésre van azonnal szükség a Tisza és a Maros alsó szakaszain, mert az elmúlt évek komolyabb árvizei megmutatták a gátak gyenge pontjait. A legutolsó és egyben legnagyobb, 2006-os árvíznél több helyen buzgárok és fakadó vizek okoztak komoly problémákat, emellett az is kiderült, hogy több helyen komoly magassági hiányok vannak a töltéseken. Az árvízi jelzőrendszer és a digitális adatszolgáltatás megbízható biztosítása is elengedhetetlen a gátakon.

A 2006-os rekordárvíz megmutatta azokat a problémákat, melyek az elmúlt évtizedek fejlesztéseinek hiányában felszínre kerültek. Legkomolyabban a Tisza és a Maros alsó szakaszán a bal parti töltés magassághiányos részeivel, illetve a gátak vízzáró, víz-visszatartó képességével voltak több helyen is problémák. Egy most elkészült összefoglaló anyag alapján csaknem másfél milliárd forintra lenne szükség azonnal, hogy továbbra is fenntartható legyen az árvízbiztonság – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Fejes Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKOVIZIG) osztályvezetője.

A tervezett árvízvédelmi fejlesztés a Tisza bal parti és Maros bal parti töltés bel- és külterületi szakaszait, valamint a gátőrházi infrastruktúrát és egyéb védelmi létesítményeit érinti a Tisza, a Maros és a szerb-román országhatár által határolt területen, a Torontáli öblözetben. Ez az öblözet összesen 243 km2 kiterjedésű, jelentős része mélyártéri, így az ország legmélyebb fekvésű területét védő árvízvédelmi rendszer biztonságos szintre való kiépítése elengedhetetlen.

A tervek szerint korszerűsítik és bővítik a meglévő hidrológiai monitoring rendszert. Automatizálják a vízmennyiség és vízminőség mérő rendszert érzékelők beépítésével. Ennek megfelelően korszerűsítik az informatikai hátteret is.








hirdet�s