Csakis teljes erővel Nagyrozvágyon

Csillik Csilla a gyerekek között
Csillik Csilla a gyerekek között - © Fotó: Bánhegyi Gábor
Nagyrozvágy – Kovácsné Csillik Csilla teljes Nagyrozvágyot „neveli”.

Délelőtt óvónő, délután a művelődési központ és könyvtár vezetője Nagyrozvágyon. Néha elgondolkozik rajta, melyiket szereti jobban csinálni. A döntés mindig az, mindkettőt.

Mindig leg­alább egy fél évvel előre gondolkozom.” Csillik Csilla

Kis kitérő

– Kicsi gyerekkoromtól óvónő akartam lenni – mondja Csillik Csilla. – El is kezdtem az óvónőképzőt, aztán kicsit félbehagytam. A kicsiből kilenc év lett, és amikor már a harmadik gyermekem is elég nagy lett, akkor úgy döntöttem, ha már belekezdtem, be is fejezem. Így is történt, aztán óvónőként nem nagyon találtam munkát, így jött egy projekt és kipróbáltam, értek-e a rendezvényszervezéshez. Amíg bele nem kezdtem, addig úgy éreztem, ehhez egyáltalán semmi érzékem, de ahogy egyre jobban belemerültem, kiderült, van hozzá egy kis tehetségem. Tulajdonképpen majdnem mindegy, kisgyerekekkel foglalkozok, vagy nagyobbakkal, esetleg felnőttekkel. Aztán úgy alakult, hogy itt, Nagyrozvágyon óvónőre és rendezvényszervezőre is szükség volt, így kerültem ide.

Napi 24 óra ovi

Azért mégis az óvoda a nagy szerelem.

– Rozvágyon két csoport van. A kicsik most beszoktatósak, a nagyobbakkal vagyok. A gyerekek Nagyrozvágyról, Kisrozvágyról, Semjénből és Lácacsékéről járnak be. Igazi gyerekek, kezelhetőek, imádnak játszani és nagyon őszinték. Néhányukkal kicsit többet kell foglalkozni, hogy megtanulják azokat a szabályokat, amelyeket a többiek már ismernek, de nincs olyan gyerek, aki ne tudna beilleszkedni a közösségbe. Azt szoktam mondani, nem fizetésért, hanem fizetségért dolgozom. Az igazi fizetség pedig a gyerekek szeretete. Ha valamit kapnak, azt rögtön vissza is adják. Ha megdicsérik a fülbevalómat, abban nincs semmi udvariasság. Érzik, igénylik és vissza is sugározzák a szeretetet. Ha tehetném, akkor kialakítanék egy napi 24 órában működő óvodát, annyira jó közöttük lenni.

Mozdul a falu

A délután a nagyobbaké.

– Mindig legalább egy fél évvel előre gondolkozom. Szeretem látni, hogy sikerül – olyan rendezvényeket létrehozni, amelyeknek a kedvéért megmozdul a falu. Vannak olyan rendezvényeink, amelyeken több százan vagyunk, ami egy ilyen lélekszámú falu esetén óriási eredmény. Jó érzés látni, hogy az emberek ismét szeretnek egymással találkozni. Imádok emberek között lenni. Nekem lételemem a pörgés, vagy a kezem jár, vagy az agyam. Nem szeretem, ha kezd langyosodni körülöttem a víz, akkor rögtön kitalálok valamit vagy bele­kezdek valamibe.

Az iskolaév végével kezdődött és augusztus végén ért véget az egész nyári szüneten átnyúló nagyrozvágyi gyerekfoglalkoztatás.

– Kicsit félve vágtunk bele a Hogya Orsolya polgármester által támogatott programba, de várakozáson felüli sikert aratott a vállalkozásunk. A gyerekek nagyon szerettek idejárni, egész nap a foglalkozásokon részt venni, kirándulni. Most alakulóban van egy terv, és ha sikerül a pályázatot megnyerni, akkor jövő nyáron nem a művelődési házban tartunk tábort, hanem egy erre a célra is átalakított házban.

Bánhegyi Gábor








hirdet�s