„Csak ülünk a kincsen”

Akt.:
Amikor még a mélyből hozták fel a szenet...
Amikor még a mélyből hozták fel a szenet...
Borsod-Abaúj-Zemplén – A hagyományos villamosenergia-termelésen túl környezetbarátabb megoldás is van a szén felhasználására.

„Olyan kincs a szén, ami alattunk, a földben van, vétek azt kihasználatlanul benne hagyni. Közben mit csinálunk? Csak ülünk a kincsen és nem veszünk tudomást a gazdagságunkról…” Ezt egy idős bányász mondta évekkel ezelőtt egy megyénkbeli bányásznapi ünnepségen. Becslések szerint 200 esztendőre elegendő a kibányászható és hasznosítható szén mennyisége csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Ezt biztosan ne!

A borsodi szénmedencében évtizedekkel ezelőtt még tucatnyi mélyművelésű bánya működött, közülük az utolsót – a lyukóit – egy jó évtizede zárták be, azóta a sok millió tonnányi szén „háborítatlanul” nyugszik a föld alatt…

Csak összehasonlításul, a hatvanas években még mintegy 30 millió tonnányi szenet hoztak a felszínre ezen a vidéken. A bányanyitások ellen szólnak azonban a decemberi párizsi klímacsúcson elfogadottak, amelyek világszinten a környezetszennyező villamosenergia-termeléssel szemben a megújuló energiák mellett tették le a voksot.

Vaszkó Csaba, a legnagyobb természetvédelmi világszervezet, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője a magyar helyzetet így jellemezte: „Hazánkban több területen is szükség van a fosszilis energiák és ezen belül is a szén­energia visszaszorítására. Egyrészt ki kell vezetnünk a még meglévő szén alapú villamosenergia-termelést, másrészt vissza kell szorítanunk mind a háztartások, mind az önkormányzatok energetikai célú szénfelhasználását, harmadrészt nem szabad megengednünk, hogy szénbányák nyíljanak Európa közepén, olyan védett területek és sérülékeny vízbázisok közvetlen közelében, mint például az Aggteleki-karszt vagy a Sajó-völgy.

Nem csak energia!

A szakemberek és a politikai döntéshozók pár éve újra napirendre tűzték a szénbányászat újraindítását a megyében. De már akkor is elhangzott, hogy szénvagyonunk szerepét nem szabad kizárólag a szén villamos­energia-termelésben betöltött szerepén keresztül megítélni, a környezetvédelmi kötelezettségek betartása érdekében komolyan számolni kell az úgynevezett tisztaszén-technológiával történő hasznosítással. Ez – többek között – azt jelenti, hogy nem a hagyományos módon bányásszák ki a szenet, hanem elgázosítják, és a gázt használják fel különböző célokra, például energiatermelésre.

Ríz Gábor országgyűlési képviselő (korábban mint a megyei közgyűlés alelnöke) koordinálásával előrehaladott tárgyalások folynak vezető japán vállalatokkal a leghatékonyabb tisztaszén-technológia bevezetésére, hogy az induláshoz szükséges borsodi kísérleti üzem a jövőben felépülhessen. Ez tenné lehetővé a szén és a lignit környezetbarát felhasználását. Az ilyen beruházások azonban rendkívül pénzigényesek, így csak igen körültekintően hajthatók végre.

– Szaniszló Bálint –

Erre tart most a világ

Az Egyesült Királyság pár nappal ezelőtt jelentette be, hogy 2025-re kivezeti a szén­energiát az ország energiatermeléséből. Ezzel szinte egy időben az OECD országok is megállapodtak, hogy 2017-től korlátozzák a szénerőművek finanszírozását, most pedig a szomszédos Ausztria is úgy határozott, hogy 2025-ig leállítja a szén alapú energiatermelést. Mindez jelentősen hozzájárul a kibocsátáscsökkentéshez és a szén égetésével összefüggésben lévő olyan egyéb negatív hatások visszaszorításához, amilyen a vízbázisok szennyezése vagy a légúti megbetegedések elterjedése.