“Csak múltunkkal a vállunkon tájékozódhatunk”

S. Varga Pál a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese a 19. század antropológiai és poétikai kérédéseit vizsgálja…

Mindannyian beleszületünk egy értékrendszerbe, egy hagyományközegbe, egy kultúrába, egy nyelvbe. Nemzeti identitás csak úgy alakulhat ki, ha a történelemnek egy közösség tagjaként vagyunk részesei. S. Varga Pál a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese a 19. század antropológiai és poétikai kérédéseit vizsgálja. Nagydoktori védésének anyaga, A nemzeti költészet csarnokai a 19. század irodalomtörténeti gondolkodásában jelen lévő nemzeti irodalomra fókuszál.

Mi a nemzet?

S. Varga kutatási területe széles spektrumon mozog. Ez a hosszú évek munkájának eredményeként megszületett könyv a nemzeti irodalom fogalmait, a társadalmi-kulturális közösségtől kapott öntudat determináló szerepét, valamint az egyes nemzeti irodalmi paradigmák teoretikusainak gondolatait fejti ki bőséges háttéranyagra támaszkodva.

INFO
S. Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai. Balassi Kiadó, 2005.
A könyv rávilágít arra, hogy bár az egyes nemzetek saját látásmódjukhoz igazítva alkotják meg a fogalmaikat, nálunk nincs konszenzus az irodalom és a nemzet szó definiálásában és megközelítésében. Magyarországon a nemzetfogalomnak három elmélete különült el, az államközösségi, eredetközösségi és a hagyományközösségi.

Az anyanyelv alkatáról mindhárom felfogás másként vélekedik. Az eredetközösségi rendszer szerint az irodalom (literatúra) esztétikai alapon válik el más szövegektől, míg a hagyományközösségi értelmezés az irodalom lényegét a közösségek legarchaikusabb korszakában látja.

Nemzeti örökség

Az írott költészet népiestől való különválásának kérdéskörét is alaposan szétboncolja a könyv. (Például a Horvát János népiességről szóló gondolatmenetet, miszerint a népiesség fő vonulata „az eredeti művelődési hagyomány megőrzésében” keresendő.) Egy közösség közös tapasztalatainak nyelv, műalkotás általi megragadása számos ponton érintkezik a nemzeti öntudattal.

A nemzeti önértelmezés milyenségéről többek közt Kölcsey Ferenc, Erdélyi János, Gyulai Pál és Arany János is elmélkedett. S. Varga a nemzetet mint szimbolikus értelemvilágot hazai és külföldi irodalmi alakok és gondolkodók alapján mutatja be. A nemzet mint virtuális közösség a múltat alapvetően igényli közösségi identitásának megteremtéséhez. A könyv azt sugallja, hogy egy kollektív univerzum térképén csak a múltunkkal a vállunkon tudunk tájékozódni.

R. Szabó Zsuzsa








hirdet�s