Csak akkor szűnik meg az eljárás Gergényi ellen, ha tényleg beteg

Akkor szűnhet meg elévülés miatt a Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány ellen katonai vétség miatt hivatali visszaélés ügyében indult eljárás, ha nem merül fel kétség betegsége kapcsán, amire hivatkozva nem jelent meg a tárgyalásokon. A Független Hírügynökség információi szerint hasonló esetekben figyelembe kell venni, hogy a vádlott önhibájából, vagy eljárásjogi gondok miatt húzódik el egy tárgyalás addig, hogy végül az ügy elévül.

Mint a Független Hírügynökség már hírül adta, Gergényi Pétert egy rendőr jelentette fel, mert a főkapitány nem vette vissza állásába, ahonnan egy büntetőügy miatt függesztették fel. A rendőr zászlóst még 2006 szeptemberében súlyos testi sértéssel gyanúsították meg, állásából felfüggesztették. Mikor ártatlansága bebizonyosodott, Gergényi Péter késve, ráadásul nem az eredeti állásába helyezte vissza a férfit, akit ráadásul utasítására elő is vezettek, amikor meggyanúsították. A férfi azért indított pótmagánvádban eljárást a volt főkapitány ellen, mert szerinte jogszerűtlen volt az elővezetése és az is, hogy nem kapta vissza időben az állását, majd mikor újra szolgálatba léphetett, nem az eredeti pozícióját kapta vissza. A rendőrhöz később hét másik rendőr is csatlakozott hasonló okból a perben. Gergényit egyébként a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa nem jogerősen, első fokon már szeptember közepén felmentette.

Gergényi Péter eddig betegségére hivatkozva nem jelent meg a tárgyalásokon, így kedden és szerdán sem. Az eljárás akkor szűnhet meg katonai vétség ügyében, ha a szolgálati viszony megszűnésétől számított egy éven belül nincs jogerős ítélet. A Független Hírügynökség információi szerint az eljárás akkor szűnhet meg, ha a tárgyalások nem a vádlott hibájából húzódnak el. Ha felmerül a kétség Gergényi betegségét illetően, akkor ügye valószínűleg nem évül el október végén.

Magyar György ügyvéd a Független Hírügynökség kérdésére elmondta, hogy a konkrét ügyben nem szeretne megszólalni, de általánosságban elmondható, hogy az idő múlása és az elévülés objektív: az eljárási hibákból adódó késlekedés a vádlott javára írható, az önhiba azonban nem. Általánosságban szólva, ha kétely van az orvosi igazolások valóságtartalmáról, vagy adat merül fel hogy nem valós a betegség, akkor mód és lehetőség van rá, hogy a bíróság orvosszakértővel megvizsgáltassa a beteget. Ha nincs ilyen gyanú, akkor a betegség nem biztos, hogy önhibának tekinthető, az ugyanis általában például a szökés vagy az elrejtőzés.