Csak a mondóka miatt lenne két karácsony?

Csak a mondóka miatt lenne két karácsony?
© Illusztráció - hazipatika.com
Miskolc – „Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom…” Ezt a gyerekdalt még ma is ismeri mindenki.

Azon azonban a legtöbben soha nem gondolkodtunk el, vajon van-e különbség a kiskarácsony és a nagykarácsony között. Pedig van.

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepli. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, és ennek időpontja – melyet Dionysius Exigius apát számított ki az 5. században – lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja.

A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio (megtestesülés), más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun (átlépő) igenév.

A magyarban él a „két karácsony” kifejezés is: a „nagykarácsony” napja december 25., a „kiskarácsony”, vagyis az újév napja január 1.

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint kiskarácsony január első napja, karácsony nyolcada. Rómában Janus tiszteletére kicsapongással ünnepelték ezt a napot, az emberek újévre jót kívántak egymásnak.

– ÉM –