Csökkent tavaly a menedékjogot, illetve a honosítást kérők száma Magyarországon

Jelentősen csökkent tavaly a menedékjogot kérők száma Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerint ennek oka elsősorban az, hogy megváltozott az országba érkezők összetétele.

Csökkent a honosítási kérelmek száma is, miután a tavalyi év második felében sokan már nem indították el az eljárást, inkább kivárták, hogy életbe lépjen a kettős állampolgárságról elfogadott törvény.

A 2010. december 31-i adatok szerint Magyarországon 212 ezer külföldi állampolgár élt három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító okmányokkal. Ez más európai uniós országokhoz képest kisebb arány, de évek óta folyamatosan nő ez a szám – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján, a hivatal évértékelő állománygyűlése után. Végh Zsuzsanna azt mondta: az itt élők kétharmada uniós állampolgár, annak családtagja vagy magyar állampolgár családtagja, köztük legtöbben német, szlovák vagy román állampolgárok. Egyharmad az úgynevezett harmadik országbeli külföldi, köztük ukrán, kínai és szerb állampolgárok. A harmadik országbeli állampolgárok tavaly több tartózkodási engedély-kérelmet nyújtottak be, mint korábban, a legfőbb beutazási cél a munkavállalás, a családegyesítés és a tanulás.

Az illegális migráció visszaszorítása érdekében tett intézkedések száma jelentősen nőtt 2010-ben az előző évhez képest – ismertette a főigazgató. Különösen kiemelkedő, 60 százalékos volt a növekedés a kiutasításoknál, és 121 százalékos az idegenrendészeti őrizetbe vételeknél. Míg 2009-ben 960, tavaly 1507 embert utasítottak ki Magyarországról. Az idegenrendészeti őrizetbe vettek száma pedig 627-ről 1383-ra nőtt. A különböző jogsértéseknél legnagyobb számban koszovóiak, afgánok, szerbek, vietnamiak és palesztinok esetében kellett intézkedni.

A menedékjogot kérők száma jelentősen, 55 százalékkal csökkent 2010-ben. Ennek az a legfőbb oka, hogy megváltozott a Magyarországra érkezők összetétele – mondta Végh Zsuzsanna. Míg korábban elsősorban szerbek és koszovóiak érkeztek nagy számban, addig 2010-ben kimagasló arányban jöttek afgán állampolgárok. Korábban gyakran kérelmeztek menedékjogot nagycsaládosok, tavaly inkább egyedülálló férfiak érkeztek. Az nem változott, hogy a menedékjogot kérők 97 százaléka illegálisan érkezik az ország területére. A hivatal minden évben jelentős összeget fordít a menekültek ellátására, tavaly az 5,5 milliárd forintos költségvetésből több mint egymilliárd ment a befogadó intézmények működtetésére és az ott élők támogatására.

Jelentősen, 34 százalékkal csökkent tavaly a honosítási, visszahonosítási kérelmek száma. Ennek az a magyarázata, hogy a többség az egyszerűsített honosítás lehetőségének tudatában az év második felében már nem nyújtotta be kérelmét, hanem kivárta az új rendelkezések hatályba lépését – közölte a főigazgató. Tavaly 5500 külföldi kapta meg a magyar állampolgárságot, és csaknem 500 olyan kérelem volt, amelyet a köztársasági elnök elutasított.

Kérdésekre válaszolva Végh Zsuzsanna elmondta: egyszerűsített honosítás, visszahonosítás iránti kérelmet eddig csaknem húszezren adtak be.

Ugyancsak kérdésre válaszolva a főigazgató közölte: az Unióban felülvizsgálat alatt van a dublini rendelet – amelynek alapján az EU területére Görögországon keresztül belépő menedékkérőket visszaküldik Görögországba -, a tagállamok ugyanis segíteni kívánnak a görög hatóságoknak a helyzet megoldásában. Magyarország valóban nagy számban küldött vissza menekülteket, de már hónapok óta nem volt erre példa. Korábban is minden ügyet megvizsgáltak, családokat és kiskorúakat pedig nem küldtek vissza – mondta Végh Zsuzsanna.

Mint a Független Hírügynökség hétfőn arról tájékoztatott, a Magyar Helsinki Bizottság felszólította a magyar kormányt és a menekültügyben illetékes hivatalt, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba. A jogvédő szervezet szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ítéletében megállapította: az eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A precedens értékű ítéletet Belgium ellen hozta az európai bíróság, megállapítva, hogy Brüsszel megsértette a kínzás tilalmára és a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket, amikor visszaküldött Görögországba egy afgán menedékkérőt. Görögországban ugyanis a nemzetközi védelemre szorulók embertelen körülmények közé kerülnek és ügyükkel érdemben nem foglalkoznak a hatóságok.
– Független Hírügynökség –

 








hirdet�s