Chile után a Balatonon üdül

Feczkó Csanád (jobbra) a chilei dobogó harmadik fokán
Feczkó Csanád (jobbra) a chilei dobogó harmadik fokán - © Fotó: MA
Miskolc – Felejthetetlen nyarat produkált Feczkó Csanád, a Miskolci VSC-MVSI sportolója.

Az 50 kilós kiválóság bronzérmes lett a Santiago de Chilében rendezett ifjúsági világbajnokságon.

2024 a reális

– Ez a nyár az eddigi életem és sportpályafutásom legsűrűbb időszaka volt az egymást követő események miatt, főleg annak tükrében, hogy világversenyekről beszélünk – mondta Feczkó Csanád. – Az Európa-bajnokságon ezüst, a Győrött rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon arany, a világbajnokságon pedig bronz került a nyakamba. Erre a három viadalra úgy tekintek, mint egy-egy állomásra.

Nem ezeket tűztem ki végcélul, de természetesen örültem, hogy kiválóan sikerültek a versenyek, mert megerősítettek abban, hogy jó úton haladok. Egy ilyen széria után sokan szóba hozzák nekem az olimpiát, igen, az ötkarikás játékokon való részvétel a nagy álmom, de csak a 2024-est tartom a magam számára reális lehetőségnek.

A dél-amerikai napokról az MVSC-MVSI tehetséges fiatalja elmesélte, hogy Rómában szálltak át, az olasz fővárosban városnézésre is jutott idejük, mivel nem kevesebb mint nyolc órát kellett várniuk a chilei gépre. A Santiagóig tartó útjuk tizenöt és fél óráig tartott, így az utazás nagyon fárasztó volt, ráadásul Feczkó Csanád a fogyasztása miatt nem ehetett és ihatott. Elhelyezésük egy szálloda­negyedben történt: a magas épületek, a modern környezet, a szép parkok mindenkit megfogtak, a háttérben pedig az Andok hegyes csúcsai magasodtak.

Nagyon örült

– Reménykedtem egy jó sorsolásban, de rájöttem, hogy egy világbajnokságon ilyen sajnos nincs – folytatta az éremhalmozó cselgáncsozó. – Az első meccsemen mindenképpen nyernem kellett, mivel vereség esetén nem folytathattam volna tovább a versenyt. Mongol ellen­felemet szerencsére hamar eldobtam, majd a negyeddöntőben üzbég riválisomtól, egy kemény meccsen, waza-arival kaptam ki a hosszabbításban.

A vissza­mérkőzésen a kolumbiai srácon ugyancsak egy waza-ari értékű dobással sikerült túljutnom, majd a bronzcsatán a számomra már nem ismeretlen török Toktay állt velem szemben. Higgadt versenyzéssel jobbnak bizonyultam, így a harmadik helynek nagyon örültem. Nem az járt a fejemben, hogy lehetett volna arany is, hanem az, hogy a bronzot megnyertem.

Feczkó Csanád három évet versenyzett az 50 kilósok mezőnyében, most azonban súlycsoportot vált, az 55-ösök közé lép.

– A sport, a felkészülés és az alapozás mellett természetesen iskolába járok – közölte a judós, majd hozzátette: – Szeptembertől 11. osztályos leszek a Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban, tehát már a továbbtanulásra is koncentrálnom kell. Az augusztus utolsó két hete pihenővel telik: a családom tagjaival a Balatonnál nyaralunk, ennek a kis kikapcsolódásnak is nagyon örülök.

Kolodzey Tamás


Kedvenc ételével

Feczkó Csanád Chile után nagyon sok gratulációt kapott, ismerősök és ismeretlenek gratuláltak neki.

– Bíztam benne, hogy az eredménnyel másoknak is örömet tudok szerezni. Köszönöm edzőimnek és edzőpartnereimnek a felkészítést, az engem támogató munkájukat és a drukkolásukat is. Hazatérésemkor a szüleim a kedvenc ételemmel, a dönerrel vártak. Hálás vagyok nekik, mert nélkülük ezt az eredményt nem sikerült volna elérnem – mondta Feczkó Csanád.









hirdet�s