Cáfolja a volt kormányfő titkársága a "csontvázakról" szóló jelentés állításait

Cáfolja a gazdasági tényfeltáró bizottság megállapítását Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök titkársága.

A pénteki közlemény szerint a jelentés semmilyen meglepetést nem tartalmaz, az előző kabinet mindent nyilvánosságra hozott. A dokumentum szerint a zárolások fedeznek minden adókockázatot, a megoldandó feladatokra pedig külön felhívták a figyelmet.

Bajnai Gordon titkársága szerint hamis az az állítás, miszerint nem mutatták be az ország és a költségvetés valós helyzetét. Úgy fogalmaznak: teljes körű röntgenképet készítettek és adtak át a következő kabinetnek, és minden ezzel kapcsolatos dokumentumot idejében nyilvánosságra hoztak. A volt miniszterelnök stábja úgy véli: a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentésében szereplő tételek mindegyike régóta ismert, nem csontvázak és aknák ezek, hanem megoldandó feladatok vagy kockázatok.

A közleményben az szerepel: nem új és nem ismeretlen az adóbevételek tervezése és az azokat érintő kockázatok, legalábbis azoknak, akik figyelemmel kísérték a költségvetés alakulását. Éppen ezek miatt zárolt a kormány 150 milliárd forintnyi tartalékot és tett félre további 50 milliárdot a kamatbevételekből év elején – teszik hozzá. A titkárság szerint az adóbevételek alakulását befolyásolták az Alkotmánybíróság által megsemmisített ingatlanadóra vonatkozó törvényi rendelkezések, amelyek 50 milliárd forintos bevételkiesést jelentenek, ennek pótlása pedig az új kormány feladata. Mint írják, a bevételeket tovább csökkentik a 29 pontos gazdasági akciócsomag egyes adóintézkedései.

A közlemény arra is kitér: a közösségi közlekedési vállalatok működését segítő pénzügyi döntéseket is nyilvános és átláthatómódon hozta meg a Bajnai-kabinet. Mind a BKV, mind a MÁV a költségvetési támogatásért cserébe számos olyan kötelezettséget vállalt, amellyel hosszú távon fenntartható a közösségi közlekedés Magyarországon – teszik hozzá.

A korábbi kormányfő titkársága szerint valótlanság az is, hogy egyeztetés és költségvetési fedezet nélkül vállalta volna a kormány az afganisztáni misszióban való magyar szerepvállalás bővítését. Hozzáteszik: ezt a honvédelmi tárca vezetésével több körben, valamint az akkor ellenzéki Fidesz-KDNP képviselőivel, Lázár Jánossal és Simicskó Istvánnal is leegyeztették. A bővítés pénzügyi hátteréről pedig az általános tartalék terhére nyilvános kormányhatározatban tájékoztatták a közvéleményt – áll a dokumentumban. Arra is kitérnek: az oktatási és kulturális tárca reprezentációs kiadásai, illetve a miniszterelnöki hivatal fotózási költségei egyértelműen nem nevezhetők a költségvetést veszélyeztető tényezőknek.

Mint fogalmaznak, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap is kezelhetőnek tartotta a hazai kockázatokat, ezen túl pedig Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa is kijelentette, hogy nincs tudomásuk csontvázakról a magyar büdzsében. A titkárság a jelentés végkövetkeztetését is hamisnak tartja, és a Világgazdasági Fórum friss jelentésére hivatkozva -0,2 százalékos gazdasági növekedés helyett0,5-1 százalékosról számol be.
– Független Hírügynökség –








hirdet�s