Buta utasítgatások viszik sírba az iskolákat

Akt.:
Szerdán több ezren tüntettek Miskolcon az oktatásért
Szerdán több ezren tüntettek Miskolcon az oktatásért - © Fotó: Bujdos Tibor
Átláthatatlan pénzügyekre és túlzásba vitt bürokráciára panaszkodnak az iskolaigazgatók a kedden nyilvánosságra került minisztériumi tanulmánykötetben. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet terepkutatásai alapján az oktatás szereplői évek óta érzik azokat a problémákat, amelyek miatt mostanra országos tiltakozásba kezdtek. Itt egy válogatás a panaszáradatból. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

245 oldalas tanulmánykötetben ekézi az oktatás központosítását az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye. Az OFI legfontosabb kritikáit kedden az Index foglalta össze, amit az Abcúg is szemlézett. E szerint

  • az állami iskolák fenntartásáért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) csak akadályozza az iskolák mindennapi működését,
  • a tankerületeket jelenleg a stratégiai gondolkodás teljes hiánya jellemzi,
  • a tankerületek csak utasításokat közvetítenek, helyi szempontok nem jelennek meg a döntésekben,
  • a túlzott adminisztráció megbénítja az iskolák működését,
  • a KLIK nem hoz érdemi szakmai döntéseket, ugyanakkor az adatok eltitkolásával még a minisztériumi dolgozók munkáját is nehezíti.

A kutatás szerint az új rendszerben az igazgatóknak van a legnehezebb dolga, ugyanis a mindennapi ügyekben nem dönthetnek önállóan, a felelősség mégis az övék. „Az intézmények minden pénzügyi önállóságukat elvesztették, így a legapróbb beszerzések is csak hosszadalmas ügyintézéssel valósíthatók meg, egy kifejezetten rugalmatlan rendszerben” – írják. Ugyanakkor az újonnan létrehozott tankerületek szerepe is arra korlátozódik, hogy központi utasításokat hajtanak végre, illetve közvetítik a kéréseket a központok felé.

Hasonló okokból írt nyílt levelet január elején a miskolci Herman Ottó Gimnázium, amelyhez több száz iskola csatlakozott, és szerdára az ország több pontjára tüntetést is szerveztek. A tiltakozást kezdeményező tanárral, Pilz Olivérrel készült Abcúg-interjút itt olvashatja.

Oktatási Hivatal

Fotó: Magócsi Márton

Az OFI összességében semmi előnyét nem látja a túlcentralizált rendszernek, amely még a franciánál is központosítottabb, és jelentősen eltér a sokat dicsért finn vagy lengyel rendszertől. A kutatók tankerületi és települési szintű tereptanulmányokat is végeztek, ahol az oktatás szereplői őszintén beszéltek az új rendszer problémáiról. Most ezekből a nyilatkozatokból válogatunk.

Nemhogy én, a tankerület sem tudja, mennyi pénzünk van

“Vakon gazdálkodunk, nincs költségvetésünk. […] Ezt továbbra is mondom, hogy nem tudom, hogyan zártuk a múlt évet, ami volt az első teljes KLIK-es év, fogalmam sincs, mire volt elég a mi átvitt forrásunk, vagy mire nem, vagy mi maradt” – mondta egy iskolaigazgató az ország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségéből.

Az igazgató azt nehezményezte, amit a nagyobb iskolák általában: a fenntartóváltással minden gazdasági önállóságuk odalett, és bár a korábbi fenntartóval (a többcélú kistérségi társulással) is egyeztetni kellett, az éves gazdasági tervben így is elég nagy mozgásterük volt. A kutatóknak többen azt mondták, meg sem tudják ítélni a rendszer gazdasági hatékonyságát, mert semmibe nem látnak bele.

“Nemhogy több pénzt nem kaptunk, hanem inkább kevesebbet összességében. Arról nem is beszélve, hogy a tavalyi év úgy telt el, hogy én nem tudtam, hogy nekünk erre most van-e keretünk, vagy hogy milyen pénzkeret az, amiből gazdálkodunk, de hozzáteszem, ezt nemcsak én nem tudtam, de a tankerületben a gazdaságis sem talán” – mondta egy másik iskolaigazgató az egyik környékbeli községből.

A nagyobb gazdasági önállóság korábban érdekeltté tette az igazgatókat abban, hogy spóroljanak, és plusz forrásokat szerezzenek az intézmény számára. Ezt főleg épületrészek, különböző helyiségek bérbeadásával tudták elérni. Ma viszont az ilyen bevételek nem az iskolához, hanem a KLIK-hez folynak be. “Ha legalább egy kis része itt maradna, amin vehetnék egy ásványvizet mondjuk, vagy mit tudom én, akármit, ami mondjuk egy picikét a komfortérzetét, vagy egy repi kávét, vagy akármit akkor azt mondaná az ember, hogy na. De így, hogy azonnal mindent le kell adni, nem is látom, itt nem is jelenik meg a forrás, hát akkor miért?” – kérdezte.

Az OFI szerint a kisebb iskolák inkább örültek a váltásnak, mert kevesebb napi anyagi erőfeszítést kell tenniük. A legtöbben mégis elégedetlenek a KLIK-kel:

Azt gondolom, hogy azt a fajta központosítást, ahogy a KLIK indult, már látják, hogy nem tartható, és hallottam már, ilyen vonatkozásban tervezik több feladatnak a helyi területre való leosztását. Mert nagyon központosított rendszerként indult meg a működés, így sokkal hosszabb ideig tart egy probléma megoldása.

Mivel az iskolák nem tudják, mennyi pénzt költhetnek, nehezebben terveznek az eszközbeszerzésekkel is, amelyeket mind engedélyeztetni is kell. “Elég hektikus az ilyen szakmai anyaggal való ellátásunk, mert hiába igényeljük, akkor írjuk le fél évre, leírjuk fél évre, akkor havi bontásban, akkor válaszuk szét a szakmai vizsgára való anyagot, és akkor ezzel elmegy egy hónap körülbelül. És akkor már itt vagyunk, március közepe, és a második félévre 1 forintot sem kaptunk még sajnos szakmai költségre” – mondta egy észak-magyarországi szakiskola vezetője. Ő mesélte azt is, hogy a KLIK-nél azt mondták, vegyék meg átutalásos számlára a gyakorlatra szükséges másfél kiló húst. “Ki ad átutalásos számlával másfél kiló húst?” – kérdezte.

órarend

Terembeosztás a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban |Fotó: Magócsi Márton

Bár a személyes ismeretség segítheti a tankerületek és az iskolák közti együttműködést, ezt sokszor ellehetetleníti, hogy nincs hová leülni négyszemközt beszélgetni. Egy igazgató szerint, ha tárgyalni akar a tankerületi vezetővel, olyan helyiségbe kell mennie, ahol már eleve hatan vannak. “Örülnek, ha ők le tudnak ülni” – mondta. Ráadásul a tankerületek eltérő méretűek, van olyan, amelyikhez tizenhét, egy másikhoz csak öt iskola tartozik. “Egy tankerületben húsz iskola sok, személytelenné válik. A tankerület-igazgató nem ér el ide. Nem ér el oda. És ha szerintem olyan tíz-tizenöt intézmény közé beállítanánk az intézményszámot tankerületenként, akkor tökéletesen személyes, sokkal könnyebben lehetne az intézményi sajátosságokat kezelni, és sokkal emberközpontúbbá, emberségesebbé válna minden ügymenet” – ismerte el egy tankerületi vezető.

Adminisztratív furcsaságok

A háromezer fő feletti településeknek nem kellett teljesen átadniuk az iskoláikat a KLIK-nek: a fenntartói feladatoktól mindenképp meg kellett válniuk, de ha akartak, működtetők maradhattak. Az egyik ilyen település kérvényezte is a jogkör megtartását, de az iskolaigazgató szerint valamilyen adminisztratív furcsaság ezt mégis megakadályozta:

“Mondom, el is végezték ezt a vizsgálatot, csak valami – sose tudom már meg – számolási probléma is történt. …
Tehát nem volt erről vita, hanem egy adminisztratív hiba eredménye, hogy az önkormányzatnál maradtak?
Így van. … Na azért nem merem önnek azt mondani, hogy adminisztratív hiba… Nevezzük furcsaságnak”.

Az adminisztratív furcsaságok megnehezítik a mindennapokat. “Ez engem nagyon ki tud borítani, hát ilyen nincs, hogy huszadszor kérdezi meg, hogy hány erkölcstanos és hány hit- és erkölcstanos van” – mondta egy igazgató a fenntartóról. Az igazgatók leginkább nem is a tankerületi vezetőket hibáztatják, hiszen úgy látják, ők is ki vannak szolgáltatva.

“Jóban vagyunk, nincs ezzel semmi baj. De az, hogy a legkisebb pitiáner dologgal is megkeressük, és azt neki el kell küldeni valahova, ahonnan hónapokig nem kapunk választ” – mondta egy gimnázium igazgatója. “Én megértem, hogy adat kell nekik, de sajnos a gyerekeimre meg kevés idő marad. De ez nem csak a tankerületnél jellemző, ez a borzasztó sok adminisztrációs munka” – tette hozzá egy másik.

Az egyház beugrik, ha kell

A tereptanulmányok kitérnek arra is, hogy pénzügyi okok miatt sok iskola került egyházi fenntartásba, ami egyrészt sokakban ellenérzésekhez, másrészt szegregációhoz vezetett. Az egyik vizsgált településen például úgy adták át az egyik általános iskolát a református egyháznak, hogy az egyházi és települési vezetőkön kívül senkit sem vontak be a döntésbe, így olyan gyerekek is vallásos szellemiségben tanultak tovább, akiket nem ebben a tudatban írattak be oda a szüleik.

A református iskola eközben a magasabb státuszú családok gyerekeit vonzotta, az államiak pedig a hátrányos helyzetűek gyűjtőivé váltak. A kutatás szerint azok a jó iskolák, amelyek nem elégedettek a KLIK-kel, könnyen új fenntartó után nézhetnek, ez pedig segítheti az egyház további térnyerését.

“Semmiképpen sem a hitélet volt olyan jellegű, hogy az indokolta volna. Kimondottan költségvetési okokkal volt magyarázható. Most már a polgármester úr is úgy nyilatkozik, hogy nem bánta meg” – mondta egy tankerületi vezető. Ha érdekli, hogyan zajlott ez a folyamat a Hajdú-Bihar megyei Komádiban, ezt a cikket olvassa el.

Forrás: Abcúg