Brüsszel vizsgálja a magyar kamatadót

Az Európai Bizottság (EB) szerdán hivatalos vizsgálatot indított a magyar kamatadó egyik fajtájának ügyében. Magyarországon ugyanis a cégcsoporton belüli hitelezésből származó kamatok eltérően számolhatók el a társasági adóban attól függően, hogy külföldi és magyar tulajdonú, illetve tisztán hazai tulajdonú cégcsoportról van szó. A Bizottság feltételezi, hogy az adórendszer ezzel bizonyos vállalatokat előnyös helyzetbe hoz, ami sérti az uniós versenyszabályokat.

Az eljárás mostani szakaszában Brüsszel egyelőre csak tájékozódik, a magyar fél megküldheti az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeit, ami – hangsúlyozza a testület – nem határozza meg előre a vizsgálat eredményét. Az EB versenypolitikáért felelős tagja, Neelie Kroes így nyilatkozott: “Biztosítanunk kell, hogy az adóintézkedések összhangban álljanak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal, és ne torzítsák a versenyt azáltal, hogy igazságtalanul befolyásolják a vállalatokat abban, hová telepítik egyes gazdasági tevékenységeiket.”

A magyar rendszer lehetővé teszi a vállalkozásoknak, hogy a cégcsoporton belül nyújtott hitel nettó kamatának felét tüntessék fel adóköteles jövedelemként vagy kiadásként. Abban az esetben azonban, amikor a kamatot fizető vállalkozás telephelye külföldi, nem a magyarországi adószabályok szerint adózik. Ezért adóköteles jövedelméből levonhatja a kifizetett nettó kamat teljes összegét.

Vagyis a törvény aszerint tesz különbséget a cégcsoportok között, hogy azok egyik tagja külföldi-e, vagy mindegyike magyarországi. A kifogásolt lehetőség tipikusan a külföldi anyacég-magyar leányvállalat alkotta cégcsoportokra jellemző, amelyek most előnyt élveznek azáltal, hogy a csoporton belüli hitelek kamatainak nagyobb részét engedi költségként elszámolni a társasági adóban.

A Bizottság kétségbe vonja, hogy a rendszer általános adóintézkedésnek minősül. Először is, a magyarországi szabályozás kizárja az intézkedés alkalmazásából a kisebb vállalatokat és a pénzügyi cégeket. Ezenfelül a rendszer csak cégcsoportra alkalmazható, egyéni vállalatokra nem. Továbbá, a rendszer kizárólag nemzetközi kereteken belül tűnik előnyösnek. A Bizottság emiatt a vizsgálat jelenlegi szakaszában úgy véli, hogy az intézkedés egyes vállalatoknak előnyt nyújthat, ami sérti az állami támogatásra vonatkozó szabályokat.








hirdet�s