Brit vizsgálat: Irakban lettek volna békés rendezési lehetőségek a háború előtt

London – Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére – állapította meg az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött hivatalos brit vizsgálat, amelynek eredményét szerdán ismertette Londonban a vizsgálóbizottság vezetője.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas vizsgálati jelentés – amelynek csak a külön kiadott összefoglalója 150 oldal terjedelmű – leszögezi, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére.

Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban “egy bizonyos időpontban” szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést. A rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok többsége is azt pártolta, hogy folytatódjanak a világszervezet égisze alatt zajló ellenőrzések – áll a jelentésben.

A bizottság megállapítása szerint “távolról sem kielégítő” az a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást.

A jelentés szerint a vizsgálat egyértelműen feltárta, hogy Nagy-Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

A brit kormány mellett működő egyesített hírszerzési bizottságnak világossá kellett volna tennie Tony Blair akkori miniszterelnök számára, hogy a beavatkozás előtt összegyűlt hírszerzési adatok nem bizonyították kétséget kizáró módon egyrészt azt, hogy Irak folytatta a vegyi és biológiai fegyverek előállítását, sem pedig azt, hogy továbbra is nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekedett volna.

Blairt ugyanakkor figyelmeztették arra, hogy a katonai akció növeli az al-Kaida terrorhálózat által Nagy-Britanniára és a brit érdekeltségekre jelentett veszélyt, és arra is, hogy az invázió nyomán iraki fegyverek és egyéb hadieszközök kerülhetnek terroristák kezébe – áll a jelentésben.

A vizsgálóbizottság visszautasította Blairnek azt az állítását, hogy a katonai akció utáni problémákat nem lehetett előzetesen felmérni. Tony Blair, akit kétszer hallgattak meg a vizsgálat során, ezt az egyik bizottsági meghallgatáson mondta, ám a jelentés szerint már az invázió előtt egyértelműen ismertek voltak az iraki belső villongások kockázatai, az, hogy Irán aktívan törekszik érdekeinek érvényesítésére a térségben, és ismert volt az al-Kaida iraki tevékenysége is.

A bizottság megállapítása szerint nem készültek megfelelő tervek a hadműveletek utáni iraki helyzet kezelésére, és a brit kormány tudatában volt annak is, hogy az Egyesült Államoknak sem voltak megfelelő tervei erre az időszakra. A háború utáni feladatok előkészítése teljességgel elégtelen volt – fogalmaz a dokumentum.

A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat megállapítása szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és “tűrhetetlen késéssel” látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel. A jelentés szerint azt sem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a minisztériumon belül ki vagy melyik osztály feladata lett volna e hiányosságok feltárása.

A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer, “de valószínűleg ennél is sokkal több” iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban – nagy többségük civil -, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt.

A jelentés szerint mindezek alapján a brit katonai szerepvállalás az iraki hadműveletekben “messze nem végződött sikerrel”.

Tony Blair, aki az iraki háború kezdetének idején állt az akkori munkáspárti brit kormány élén, a jelentésre reagáló szerdai nyilatkozatában hangsúlyozta: teljes mértékben vállalja a felelősséget az elkövetett hibákért. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a vizsgálat nem állapított meg rosszhiszeműséget, hazugságot vagy szándékos félrevezetést, sem azt, hogy a hírszerzési adatokat meghamisították volna.

Blair közölte: változatlan meggyőződése, hogy “a világ jobb hely Szaddám Huszein nélkül”. Hozzátette: véleménye szerint nem az iraki háború az oka a világot fenyegető terrorveszélynek.

David Cameron jelenlegi miniszterelnök szerdán a londoni alsóházban a jelentést értékelő nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte, hogy annak idején nem megfelelő felszereléssel küldték hadba a brit fegyveres erőket. Hozzátette: ennek nem szabad megismétlődnie.

Cameron védelmébe vette ugyanakkor a brit titkosszolgálatokat, kijelentve: a brit elhárítás csak 2014 novembere óta hét nagy-britanniai terrortámadási terv végrehajtását akadályozta meg.

A kormányfő szerint a jelentésből nem lehet azt a következtetést sem levonni, hogy Nagy-Britanniának a jövőben nem szabad legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok mellé állnia, ha a közös stratégiai érdekek ezt kívánják.

– MTI –








hirdetés