Brit-kínai üzleti csúcs: cél a százmilliárd dolláros kétoldalú forgalom

London  (MTI) – Százmilliárd dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalom elérését tűzte ki célként az évtized közepéig a brit és a kínai kormány Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök hétfői londoni látogatásán.

Ven Csia-pao Budapestről érkezett Londonba a hétvégén, és hétfőn részt vett az elsősorban gazdasági tárgyú, évente megrendezett brit-kínai stratégiai csúcstalálkozón.

A rendezvényt lezáró hétfő délutáni közös sajtóértekezleten David Cameron brit miniszterelnök elmondta: a tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a két ország közötti kereskedelem értékének 2015-re el kell érnie a 100 milliárd dollárt, és ennek érdekében folytatni kell a kölcsönös piacnyitási folyamatot.

Cameron közölte, hogy a hétfői megbeszéléseken brit és kínai illetékesek 1,4 milliárd font (420 milliárd forint) értékben írtak alá kétoldalú üzleti megállapodásokat.

A brit-kínai üzleti kapcsolatok dinamikájáról Cameron elmondta, hogy tavaly novemberi pekingi látogatása óta már 20 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és “jó úton van afelé”, hogy 2015-re teljesüljön a százmilliárd dolláros külkereskedelmi célkitűzés. Nagy-Britannia a második legnagyobb európai befektető Kínában, és a második legnagyobb európai célországa a kínai befektetéseknek – tette hozzá.

Ven Csia-pao a hétfői londoni brit-kínai gazdasági csúcs előestéjén, a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: erős, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedésre van szükség a világgazdaságban, és Kína “megfelelő szerepet kíván játszani” e cél elérésében. A kínai kormány ennek érdekében tovább akarja élénkíteni a keresletet a hazai gazdaságban, emellett csökkenteni kívánja külkereskedelmi többletét és a kínai gazdaság exportfüggését.

Ven Csia-pao kijelentette: amikor egyes európai országok szuverén adósságválságba kerültek, Kína még növelte is bizonyos európai kormánykötvények vásárlását, és nem csökkentette az általa tartott euróadósság-állományt. “Úgy gondolom, mindez jelzi bizalmunkat az európai országok gazdaságában és az euróövezetben” – tette hozzá.

A kínai kormányfő magyarországi látogatásáról is beszélt a BBC-nek

A kínai kormányfő a BBC-interjúban elmondta: mielőtt Nagy-Britanniába utazott volna, Magyarországon tett látogatást, ahol megállapodás született arról, hogy Kína “bizonyos összegű” magyar kormánykötvény vásárol. “Kína így nyújt segítő kezet Magyarországnak egy olyan időszakban, amikor (Magyarország) nehézségekkel küszködik. Ezt megtettük Magyarország esetében, és ugyanezt meg fogjuk tenni más európai országok esetében is” – fogalmazott a BBC-nek nyilatkozva a kínai miniszterelnök.

Londoni elemzők már Ven Csia-pao Magyarországot, Nagy-Britanniát és Németországot érintő ötnapos európai körútja előtt azt latolgatták, hogy Kína – amelynek devizatartaléka meghaladja a háromezer milliárd dollárt – hajlandó-e további euróövezeti adósságpiaci befektetésekkel megmenteni az eurót.

Londoni banki elemzések szerint vannak ilyen szándékra utaló jelek.

A Standard Chatered pénzügyi szolgáltató csoport minapi kimutatása szerint a nemzetközi adósságpiacon az idei év első négy hónapjában végrehajtott közvetlen és közvetett kínai vásárlási műveletek arra utalnak, hogy Kína elkezdte “diverzifikálni” külföldi adósságpapír-portfolióját, amelyben jelenleg az amerikai szuverén adósság dominál, 60-70 százalékos súllyal.

A Standard Chartered becslései szerint Kína központi devizatartaléka hozzávetőleg 200 milliárd dollárral gyarapodott idén január és április között, és ennek háromnegyede nem dolláradósság-befektetésekbe áramlott vissza.

A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni alapkezelői üzletágának elnöke, Jim O’Neill a The Sunday Telegraphban írt helyzetértékelésében kimutatta, hogy Kína éves importjának értéke immár meghaladja a súlyos adósságválságban vergődő Görögország 350 milliárd dollárnak megfelelő éves hazai össztermékét (GDP), és a 450 milliárd dollár körüli teljes görög államadósság a kínai devizatartaléknak kevesebb mint a 20 százaléka.

Kína felvásárolhatná az egész (görög adósságot), és még maradna is egy csomó aprója más dolgokra” – írja a Goldman Sachs londoni alapkezelő részlegének vezetője. O’Neill szerint ha az európai döntéshozók kollektív módon hitet tennének Görögország euróövezeti tagságának fenntartása és a görög törlesztési leállás megakadályozása mellett, Kína ténylegesen meg is próbálkozhatna a teljes görög adósság felvásárlásával – tekintettel a tranzakció kínálta hozamokra, vagyis arra, hogy milyen olcsón juthat most a görög adóssághoz.

A Goldman Sachs vezető befektetési tisztviselője szerint azonban sajnos nem úgy tűnik, hogy az európai vezetők bármiben jelentősebb mértékben egyetértésre tudnának jutni, legyen szó az euróövezetről vagy bármi másról.








hirdet�s