Brexit – Hajlandó a tervezettnél tovább tisztségében maradni a Bank of England kormányzója

London – A Bank of England kormányzója egyenes utalást tette kedden arra, hogy kész a tervezett jövő nyári határidőn túl is tisztségében maradni.

A brit médiában az utóbbi napokban olyan értesülések jelentek meg, hogy a kormány igyekszik maradásra bírni a brit jegybank vezetőjét, elkerülendő, hogy alig néhány hónappal a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jövő márciusra tervezett időpontja után váljék szükségessé a vezetőváltás a Bank of England élén.

Mark Carney a londoni alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának keddi meghallgatásán megerősítette, hogy tárgyalt pozíciójáról Philip Hammond pénzügyminiszterrel.

Carney nem válaszolt egyértelműen a bizottság elnökének azon kérdésére, hogy megállapodott-e Hammonddal megbízatásának meghosszabbításáról, de kijelentette: kész minden tőle telhetőt megtenni a zökkenőmentes Brexit elősegítésére, és annak érdekében is, hogy a Bank of England hatékonyan tudjon alkalmazkodni az új helyzethez.

Az 53 éves Carney, aki előzőleg a kanadai jegybank kormányzója volt, 2013. július 1-jén vette át a Bank of England irányítását, és eredetileg az idei évig, vagyis öt évre vállalta a megbízatást, jóllehet a brit jegybanktörvény alapján nyolc évig, 2021-ig maradhatna posztján.

Carney már két éve, nem sokkal a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött népszavazás után – bejelentette, hogy korábbi vállalásánál egy évvel tovább, 2019 júniusáig marad tisztségében, mert szeretne hozzájárulni az Egyesült Királyság és az Európai Unió új kapcsolatrendszerének rendezett kialakításához.

Egybehangzó brit médiaértesülések szerint azonban a brit pénzügyminisztérium és a jegybank tárgyalásokat kezdett arról, hogy Carney még egy évvel tovább, 2020-ig maradjon a Bank of England élén.
Ezt Carney a keddi meghallgatáson megerősítette, és kijelentette, hogy a kérdésben hamarosan hivatalos bejelentés várható.

A kanadai Carney személyében először áll külföldi vezető az 1694-ben alapított Bank of England élén.

Carney kivívta a kormányzó brit Konzervatív Párt Brexit-párti szárnyának haragját azzal, hogy az EU-népszavazás kampányában, és a referendum óta is többször a Brexit gazdasági kockázataira hívta fel a figyelmet.

A keményvonalas tory Brexit-tábor egyik frontembere, Jacob Rees-Mogg alsóházi képviselő minapi nyilatkozatában “a félelemkeltés nagyhercegének” nevezte a Bank of England kormányzóját.

Carney azonban rendre visszautasítja e vádakat, azzal az érvvel, hogy ha a Bank of England egy adott tényezőről megállapítja, hogy az kockázatot jelent a brit gazdaságra, törvényben előírt kötelessége, hogy erre felhívja a figyelmet.

A Bank of England radikális enyhítési programmal reagált a 2016-os népszavazás eredményére. Még annak az évnek az augusztusában 0,25 százalékos történelmi mélypontra csökkentette alapkamatát az addigi 0,50 százalékról, amely szintén mélységi rekord volt, emellett 435 milliárd fontra (csaknem 160 ezer milliárd forint) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre.

Tavaly november óta a Bank of England két kamatemelést hajtott végre, jelenlegi alapkamata 0,75 százalék.

-MTI-