„Botcsinálta író vagyok”

„Botcsinálta író vagyok”

A kortalan sármőrnek tavaly jelent meg a
hetedik könyve. Rajong Debrecenért,
évente többször megfordul a
cívisvárosban.


Ernyey Béla bár rendkívüli
módon kötődik
szülővárosához, Budapesthez,
és évente több alkalommal is
ellátogat Debrecenbe, hivatalosan mégis
osztrák állampolgár. Azt mondja,
élni Bécs a legjobb város.
Színészi karrierje mellett
íróként is folyamatosan jelen van,
2008-ban megjelent A P@si című
oknyomozó regénye, amely szám
szerint a hetedik kötet a művész
tollából. Egyetlen dologra
érzékeny igazán: ki nem
állhatja, ha vezetéknevét pontos
i-vel írják.



Tipp: – Ön színész vagy
író?

Ernyey Béla: – Mindkettő. Tipikus
Ikrek jegyű vagyok: rendkívül
sokoldalú. Mindig is azt vallottam, hogy
jó, ha az ember több lábon
áll, ezért a színészet
és az írás mellett
például létrehoztam saját
filmes cégemet is. Egyébként sem
vagyok az a tipikus művész alkat, a
szokásos sztárallűrökkel. A
színész élet
ráadásul rendkívül
kiszolgáltatott is, és én
ebből mindenképpen szerettem volna
kilépni. A színész ugyanis olyan,
mint a kurva: akkor megy, ha hívják.
Vagyis: nagyon bizonytalan, hogy az ember kap-e
elég igazán izgalmas
felkérést.



Tipp: – Miért döntött úgy, hogy
író lesz?

Ernyey Béla: – Mert amikor
megírtam az első könyvem, az
életrajzom, rájöttem, hogy tudok
valami olyasmit, amire eddig nem volt
szükség. Az írás maga egy
nagy misztérium. Senki sem szól bele,
hogy mit hogyan csináljak, vagy, hogy mikor
csináljam. Az otthoni nyugalomban akkor
írhatok, amikor kedvem tartja.
Egyébként botcsinálta
író vagyok, de nagyon élvezem az
efféle alkotómunkát.



Tipp: – Összesen hét kötete jelent
meg. A magyar olvasóközönség
ezek szerint kedveli a műveit?


Ernyey Béla: – Hál’ Istennek igen.
A könyveim – más művekhez
viszonyítva – nagyon magas
példányszámban fogynak. A Curva
pericolosából például
több mint 23 ezer példány kelt el,
ami Magyarországon igen jó
teljesítménynek számít,
és legújabb kötetemet, A P@sit is
úgy látom, hogy nagyon szeretik az
olvasók.



Tipp: – Azért figyelemmel kíséri
színész kollégái
tevékenységét is?

Ernyey Béla: – Természetesen.
Rendszeresen járok moziba,
színházba. Megfigyeltem magamon, hogy
egy-egy előadást gyermekként tudok
végig izgulni, azaz nem szakmai szemmel
nézem a darabokat. Persze a
színházban kritikusabb vagyok, mint a
moziban.



Tipp: – Nem sajnálja, hogy
színészi karrierje mostanra kicsit
háttérbe szorult?

Ernyey Béla: – Ez csak magyar
aspektusból látszik így. De van
egy problémám is az itteni
filmművészettel: Bár rendszeresen
ellátogatok a filmszemlére, ahol szinte
az összes magyar alkotást megnézem,
érdekes módon nem nagyon látok
olyan szerepet, amiről azt mondom, bárcsak
én játszhattam volna.



Tipp: – Mik a benyomásai
városunkról?


Ernyey Béla: – Szeretem a
cívisvárost, mert van egyfajta
becsületes kisugárzása.
Nagymamám annak idején nagyon sokat
mesélt arról, milyen volt Budapest a
két világháború
között – az ő elmondásaiban
szereplő békebeli polgári
város jut eszembe Debrecenről. Szeretem a
város hangulatát, éppen
ezért sűrűn járok ide.



Tipp: – Mégis milyen sűrűn?

Ernyey Béla: – Évente
háromszor-négyszer biztosan megfordulok
itt. Régebben is sokat jöttem Debrecenbe
fellépni színházban,
bálokon. Mostanában többnyire
könyveim dedikálására
hívnak, de van egy nagyon kedves orvos-, meg egy
ingatlanos barátom is, akiknél
szintén szoktam vendégeskedni, s
általuk az egész várost
megismertem.



Tipp: – Ön hosszú ideje ingázik
Bécs és Budapest között. Mi
ennek az oka?

Ernyey Béla: Pontosítanék:
Bécsben élek közel harminc
éve. Osztrák állampolgár
vagyok, nincs is magyar útlevelem. És
bár Budapesten születtem, mégis az
az érzésem ma, hogy ez egy
„kókler” város. Bécs
sokkal élhetőbb. Ausztriához rokoni
szálak is fűznek: a lányom és
a húgom is ott él. Mindkét
országban otthon vagyok. Mostanában
egyébként többet tartózkodom
Pesten.



Tipp: – Mi ennek az oka?

Ernyey Béla: – Úgy látszik,
kalandor-alkat vagyok… De
félretéve a viccet, úgy
érzem, az embernek jár a
szülővárosa.



Tipp: – Mit szeret Ausztriában azon
kívül, hogy élhetőbb, mint
Magyarország?

Ernyey Béla: – Például azt,
hogy megtanított arra, hogyan kell
alázatosan viselkedni. Azt, hogy nem
„szálltam el”, javarészt
Ausztriának köszönhetem. Ott nincs
jelen a Magyarországra oly jellemző
pökhendiség, kivagyiság,
bármekkora sztár is az ember.

Kovács Dóra


 

Névjegy:

Ernyey Béla

Szül. hely, idő: Budapest, 1942.
június 10.

Csillagjegye: Ikrek

Származása: magyar

Állampolgársága:
osztrák

Foglalkozása: színész,
író

Könyvei: Az álmok veszélyes
dolgok (önéletrajz) (1987), Träume
sind gefährlich (önéletrajz) (1999),
Hölgyválaszaim (2002), Curva pericolosa
(2003), Sznobbarométer (2004), Tapadós
tangó (2006), A P@si (2008)