Bosszút állna a kormány az alternatív iskolákon

Akt.:
Illusztráció - Egy alternatív oktatási program keretében művészhallgatók oktatnak matematikát egy pécsi általános iskolában, 2015. november 4-én.
Illusztráció - Egy alternatív oktatási program keretében művészhallgatók oktatnak matematikát egy pécsi általános iskolában, 2015. november 4-én. - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Új feltételhez kötné a kormány az alternatív kerettantervet használó iskolák működését. Ha elfogadják, csak az térhet el a központi tantervtől, aki ezzel többletszolgáltatást is nyújt. A baj csak az, hogy senki sem tudja, mit jelent a többletszolgáltatás. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint a kormány bosszút akar állni, mert egyre több szülő választja az alternatív iskolákat. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Az alternatív óvodák és iskolák megszűnéséhez is vezethet, ha elfogadják a köznevelési törvény módosítását, amit a kormány a jövő évi költségvetési tervben rejtett el. Ez alapján az intézmények akkor térhetnének el a központi tantervtől, ha ez az eltérés többletszolgáltatásnak minősül.

Csakhogy a kormány sehol sem pontosította, mi számít többletszolgáltatásnak, így az óvodáknak és iskoláknak fogalmuk sincs, minek kellene megfelelniük a jövőben. Ezért az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) a múlt héten levelet írt az oktatási jogok biztosának, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, a miniszterelnöknek és az összes parlamenti képviselőnek, de egyelőre sehonnan nem kaptak választ.

“Attól tartunk, azért akarják a módosítást, mert radikálisan nőtt az alternatív iskolákba járók száma” – mondta Horn György, az AME elnöke az Abcúgnak. A Horn által vezetett Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba például tavaly négyszázan próbáltak bejutni hatvan helyre, de máshol is észrevették, hogy egyre több szülő sokall be a sablonos és rugalmatlan állami oktatástól, amely képtelen kezelni az átlagtól kicsit is eltérő gyerekeket.

Eddig nem volt ilyen feltétel: azok az óvodák és iskolák, amelyek engedélyt kaptak a minisztériumtól a saját kerettantervük használatára, szabadon működhettek, csak a működésükkel járó többletköltségekhez nem kaptak állami támogatást, és vállalniuk kellett, hogy a képzés végén a diákjaik ugyanazokkal a kompetenciákkal rendelkeznek majd, mint az állami iskolák tanulói. Horn szerint a módosítás több mint száz intézményt érinthet, köztük az összes Waldorf, Rogers és Zsolnay óvodát és iskolát. “Az sem világos, hogy ez alapján megvonhatnak-e a már kiadott engedélyeket, vagy csak a jövőre vonatkozna a korlátozás” – mondta.

A költségvetési törvény másik javaslata nyolc órában rögzítené az óvodák kötelező nyitva tartását. Ez szintén érintheti a Waldorf óvodákat, amelyek közül sok, a szülőkkel kötött megállapodás értelmében, csak hat órát tart nyitva, mert a gyerekek otthon töltik az ebéd utáni pihenőt.

A módosításról megkérdeztük az Oktatásért Felelős Államtitkárságot is, ahonnan a következő választ kaptuk:

“A szóban forgó törvénymódosító javaslat nem lehetetleníti el az alternatív iskolákat. Lényegében szövegpontosításról, egyértelműsítésről van szó, amely egy nem egyértelmű és a költségvetési törvényben soha végre nem hajtott rendelkezést töröl az ágazati törvényből. A költségvetési megalapozó törvénycsomag egy adott bekezdését módosítja, amelynek hatályos szövege egy olyan megfogalmazást tartalmaz, amely alapján minden alternatív óvodát, alternatív iskolát a saját specialitásainak megfelelően kellene finanszírozni. Egy túlzó rendelkezés pontosítása a cél, amely alapján jövőre tehát az alternatív iskolák ugyanolyan feltételek mellett kapják meg a központi költségvetési támogatásokat, mint az idén”.

Ebből azonban nem derül ki, hogy a többletszolgáltatás, ami a kerettantervtől való eltérés feltétele lenne, pontosan mit jelent. Az államtitkárság szerint ebben a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes, az ő válaszukra még várunk.

Államosítanák az alternatív szakiskolákat

Horn ezeknél is nagyobb veszélyt lát az alapítványi szakképző iskolák ellehetetlenítésében, ami egy többéves folyamatot zárhat le. A kormány 2015-ben teljesen átalakította a szakképzés rendszerét, amikor a szakiskolák és a szakközépiskolák átkerültek a Nemzetgazdasági (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. Az NGM országszerte szakképzési centrumokat hozott létre, amelyek közt szétosztották az állami intézményeket.

Egyúttal bevezették a keretszám-rendszert, ami azt jelenti, hogy az NGM dönt arról, hogy mely szakmák képzései kapnak állami támogatást: van, amiket teljesen támogat (gépipar, építőipar, vegyipar), másokat korlátozottan, bizonyos szakmákat pedig egyáltalán nem.

Az alternatív iskolák inkább azokra a szakmákra specializálódtak, amelyeket az állam kevésbé fed le, vagyis a korlátozottan támogatott szakmákra. Ezeknél az NGM darabra megmondja, hogy melyik fenntartó hány finanszírozott helyet kap. Horn szerint mióta ezt bevezették, az alapítványi szakiskoláknál folyamatosan csökkentik a támogatott keretszámokat, majd tavaly augusztusban telefonon közölték velük, hogy csak az kap finanszírozott keretszámot, aki szándéknyilatkozatot ad ki arról, hogy csatlakozni akar a szakképzési centrumhoz.

Braun József, a Zöld Kakas Líceumot működtető alapítvány vezetője a 444-nek azt mondta, “ez az eszköz, amellyel a magánfenntartású iskolákat az állami Szakképzési Centrumok magukba akarják olvasztani, felsőbb utasításra”.

Horn szerint a szándéknyilatkozat még elfogadható lett volna, decemberben viszont az iskolák “szerződésnek nevezett ultimátumot” kaptak, amelyben az NGM arra szólította fel őket, hogy váljanak a centrumok tagjaivá, amivel elveszítenék OM-azonosítójukat, és végső soron az iskolájukat is. Az alapítványoknak át kellene adniuk az épületeiket, berendezéseiket és mindent taneszközüket ingyenes használatra. “Az is kiderült, hogy az, aki nem csatlakozik valamely centrumhoz, 2016 szeptemberében már nem indíthat 9. osztályt. Ugyan még kimenő rendszerben folytathatja a szakképzést, de új évfolyamokat már nem indíthat azokban a szakmákban, amelyek nem vagy korlátozottan támogatottak. Tehát nem azonnal, hanem csak lassan véreznek el” – mondta Deák Mariann, a várpalotai Esély szakképző iskola vezetője a 444-nek. Mindez tehát könnyen az alapítványi szakiskolák végét jelentheti.

Az NGM a lapnak azt írta “a magánoktatás több mint két évtizedes tapasztalatára épülő tudásbázis felszámolása nem lehet célja a kormánynak, ellenkezőleg, az önkéntesen csatlakozott intézményeknek az iskolaszervezésben és a nevelés-oktatás, valamint képzés szervezésében felhalmozott tudását hasznosítani kívánjuk. Amennyiben magánfenntartású szakképző intézmény önkéntesen csatlakozni kíván valamely szakképzési centrumhoz, az intézmény képzési profiljára és nagyságrendjére tekintettel elsősorban tagintézményi státuszt kapva csatlakozhat. Kisebb hallgatói létszám esetén önálló osztályok indítására nyílhat lehetőség.”

A minisztérium szerint „nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy a felhalmozott tárgyi vagyonok, ingó eszközök és ingatlanok állami tulajdonba kerülnek. E tekintetben az adott szakképzési centrummal vagyonkezelési és ingyenes vagyonhasználati szerződés kötésére kerülhet sor.”

Évek óta próbálkoznak

Horn György szerint a mostani módosítási javaslat hasonlít ahhoz a 2014-es esethez, amikor radikálisan csökkenteni akarták az alapítványi oktatási intézményekben dolgozó tanárok és az őket közvetlenül segítő dolgozók bérének állami támogatását. Ezt a javaslatát végül visszavonta a kormány.

Szurovecz Illés | abcug.hu


Kinyírják az alternatív és alapítványi iskolákat, köztük a Waldorfot

Az új kerettanterv szerint nem térhetnek el a Waldorf és más alternatív iskolák a központilag meghatározottól, csak akkor, ha “pluszszolgáltatást” nyújtanak. Ezzel értelmüket veszítenék az alternatív iskolák, de a magán szakképző iskolák is a végüket járják.



Sporthírek