Börtön- és pénzbüntetésre ítélték egy kétmilliárd forintos csalás vádlottjait Szekszárdon

Akt.:
Szekszárd – Egy ügyvédet börtön-, egy másikat pénzbüntetésre ítélt kedden, első fokon a Szekszárdi Törvényszék kétmilliárd forint kárt okozó csalás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt.

A tényállás szerint az elsőrendű vádlott, egy 51 éves pécsi ügyvéd 2006 és 2010 között havi 5-7 százalékos kamat ígéretével vett át pénzt több mint kétszáz magánszemélytől és gazdasági társaságtól.

Az összegek utáni kamatot csak részben fizette meg, így kétmilliárd forint kárt okozott a sértetteknek, ebből 871 millió forint térült meg. A másod- és a harmadrendű vádlott hasonló módon okozott kárt 2010-ben 80 millió, illetve 2007 és 2010 között 90 millió forint értékben.

A bíróság az elsőrendű vádlottra 182 rendbeli csalás és hamis magánokirat két rendbeli felhasználása miatt nyolc év börtönbüntetést szabott ki, tíz évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától, valamint 252 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A férfit a 32 rendbeli csalás vádja alól felmentették.

A másodrendű vádlott, egy 53 éves – a bűncselekmény idején Szekszárdon ügyvédként dolgozó – nőt jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt félmillió forint pénzbüntetésre, a harmadrendű vádlottat, egy 57 éves, Baranya megyei nőt 31 rendbeli csalás miatt két év két hónap börtönbüntetésre és 27 millió forint vagyonelkobzásra ítélték.

Tuba István bíró a többi között elmondta: az elsőrendű vádlott színlelt letéti, kölcsön- és megbízási szerződésekkel vett át pénzt a sértettektől, ezzel megtévesztette őket. Az ügyvéd a pénzt nem tervezte visszafizetni. A készpénzben átvett összegek nagy részét az ígért kamatok fizetésére fordította, kisebb részét befizette saját bankszámlájára.

Az elsőrendű vádlott azt mondta ügyfeleinek, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás garanciát jelent a befektetésre – tette hozzá a bíró.

A büntetőeljárás 2010-ben a férfi önfeljelentése után indult el.

Az ítélet nem jogerős, az elsőrendű vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a harmadrendű vádlott nem jelent meg a határozathozatalon.

– MTI –