Borsodi települések nehéz helyezetben

Borsodi települések nehéz helyezetben

Borsod-Abaúj-Zemplén – A pénz
kevés, munka nincs, segélyezett viszont
annál több. Emiatt sok borsodi
településen az éves
költségvetés jeletős
része a segélyek
kifizetésére megy el. A kérdés:
mennyi marad, és az mire elég?


Csenyéte, Beret, Rakaca… Csak
néhány azok közül a
nehéz helyzetben lévő borsodi
falvak
közül, akiknek nap mint nap meg
kell küzdeniük a tömeges
munkanélküliség
problémájával.

A szűkös
költségvetésből a helyi
önkormányzatoknak már az
alapvető közszolgáltatások
ellátása is gondot okoz,
főként, mert annak legnagyobb
hányadát a különböző
szociális juttatások
felemésztik. Fejlesztésre szinte semmi
nem marad.


„Éppen hogy a számláinkat ki
tudjuk fizetni.” – mondta Gulyás
Károly
, Beret község
polgármestere.

A 291 lelket számláló
településen nem kevesebb, mint 95
százalékos a munkanélküliek
aránya a munkaképes felnőtt
lakosság körében. Évi 71
millió forintból kell
gazdálkodniuk, amiből 26 milliót a
segélyek
szétosztására költenek.

Csenyéte még ennél is rosszabb
helyzetben van. A 128 milliós
költségvetésükből 50
millió megy el segélyezésre. A
település földrajzi
elhelyezkedése rendkívül
kedvezőtlen, munkalehetőség még
a „kanyarban” sincs. A több mint 500
fős lakosságnak mindennapi
kenyérgondjai vannak. Az utak
járhatatlanok, a helyi vegyesbolt is csak
ritkán nyit ki. (Szakirodalmi
kifejezéssel élve – a szerk.) a
parasztok szinte már nem is lakják, aki
tehette elköltözött innen – mondta el
érdeklődésünkre Kéri
Zoltánné
polgármester,
aki szerint éppen csak hogy életben
tudják tartani a falut.

A Csenyétei helyzetről korábban
részletesen is
beszámoltunk
itt a BOON-on.


Szín, Szinpetri, Tornakápolna.
Szomszédos települések
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy
közigazgatás alá tartoznak,
pusztán takarékossági
okokból. A három települést
összesen 1091-en lakják, ebből
csupán 487 embernek van munkája, a
legtöbbjük a helyi óvodákban,
iskolákban és
egészségügyben dolgozik.
Összesen 300 millióból kell
gazdálkodniuk.

„Ebből fedezni kell a
mezőgazdasági tevékenységet,
az iskolai, az óvodai, az
egészségügyi és a
közüzemi szolgáltatásokat, a
temető, a művelődési ház
fenntartását, na meg persze a
különböző szociális
támogatások
at és
sorolhatnám tovább, mennyi mindent
még” – tájékoztatott minket
Mészáros Zsolt a
körjegyzőség pénzügyi
munkatársa.

Az önkormányzatoknak továbbá
jelentős kiadást okoz az is –
akárcsak sok más borsodi faluban
-, hogy az iskolai, óvodai és munkahelyi
étkeztetést – a hátrányos
helyzet alapján –
térítésmentesen el kell
látniuk. A 870 fős Rakacán sem jobb
a helyzet. A költségvetés
egyharmadát itt is a segélyek,
lakhatási támogatások,
időskorúak járadékai, iskolai
és óvodai étkeztetések
emésztik föl. Fejlesztésekre itt se
marad pénz.

Ahogy Szabó Elekné
körjegyző mondta: „A
környéken mindenhol hasonló a
helyzet, csak az arányok mások.”

Kapcsolódó cikkek: