”Házilag komposztálható”

Júliustól tilos az egyszer használatos műanyag zacskók forgalmazása Franciaországban. Csak bioeredetű és házilag komposztálható (növényi anyagokat, például kukorica- vagy burgonyakeményítőt, algát tartalmazó) zacskókat lehet majd használni a zöldségek, gyümölcsök, húsáruk vagy halak csomagolásához. A műanyag hulladék sajnos sok állatfajt, élőhelyet veszélyeztet, ekkora mennyiségben megoldhatatlan biztonságos hasznosítása. F. Nagy Zsuzsa írása.

A lerakók pedig földterületet foglalnak, levegő-, víz- és talajszennyezést okozhatnak, míg a hulladékégetés veszélyes légszennyező anyagok kibocsátásával járhat. A francia állam tehát felelősen és példaértékűen lépett a rendkívül összetett probléma megoldásának útjára. Ismét beigazolódik, hogy a komposztálás az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb hulladékhasznosítási eljárás.

Sokan nem is gondolják, de bizony a háztartási hulladéknak jelentős hányada, körülbelül 30 %-a szerves anyag, amely a kukába gyömöszölés helyett egy kis odafigyeléssel komposztálható. Ez ugyanis a leghatékonyabb és legköltségkímélőbb megoldás, még a városok kertes házainál is: a lakosok már a lakásban szelektálják, gyűjtik, kezelik és hasznosítják a zöldjavakat. Igen, javakat és nem hulladékot! – mert minden grammja érték.

Hozzájárul ugyanis a kertek, zöldfelületek talajainak megújulásához, mely az élelemtermelés szempontjából is az egyik legfontosabb feladat mindenki számára. Ha ezek az anyagok nem a szemétbe keverednek, akkor kevesebb hulladék szállításáról, lerakásáról, ártalmatlanításáról kell gondoskodni. Nem utolsósorban jelentősen mérséklődik a kerti égetéssel járó levegőszennyezés is! A természetben zajló folyamatok „utánzásával”, a konyhai, kerti, háztartási szerves anyagok lebomlanak, növelik a talaj tápanyagtartalmát, javítják annak szerkezetét. A siker érdekében azonban, mielőtt belevágunk a komposztálásba, nem árt megfelelő ismereteket szerezni.

A halomra helyezhető például a zöldség/gyümölcs tisztítás hulladéka, a tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, fahamu, a kertből pedig a levágott fű, kerti gyom, falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, istálló- és baromfitrágya, faforgács, fűrészpor. Azonban nem kerülhet rá semmilyen szintetikus, illetve nem lebomló anyag, és például a porszívó gyűjtőzacskójának tartalma sem. Előnyös, ha jól levegőző, de árnyékos helyen komposztálunk, mert a nedvesség és oxigénellátás biztosíthatja, hogy ne rothadás, hanem a számunkra hasznos bomlás folyamata induljon be.

Ha megtapasztaljuk, hogy melegszik a komposzt (ősszel akár gőzölöghet is), akkor jó munkát végeztünk. A lebontást segítő gombák és baktériumok jóvoltából a maghőmérséklet akár 70 fokra is felmehet ilyenkor. Ezt követi a fokozatos lehűlés, amikor sok száz, ezer önkéntes „munkatársunk” csemegézik a kissé összeesett komposzthalom belsejében: giliszták, ászkák, ugróvillások, pajorok falatoznak hetekig, majd mikor már nincs elég táplálék, odébb állnak, hogy öntudatlanul is, de máshol folytassák pótolhatatlan munkájukat, a humuszgyártást.

Egy év alatt örömmel észleljük, hogy a szemétből mi magunk hasznos anyagot varázsoltunk. A szemünk előtt zajlik a természet önfenntartó körforgása, amelynek ha tetszik, ha nem, de részesei vagyunk, ám amiről sajnos gyakran elfeledkezünk.

Sok-sok praktika van még, melyek fontosak a komposztálás folyamatában. Azért szervezünk a megyei lappal közös tanulmányutakat áprilisban, hogy régiónkban ezzel is a segítsük a komposztálási ismeretek elterjesztését.

Lehet csatlakozni! A tanulmányutakra az [email protected] e-mailen lehet jelentkezni: Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből: április 15. (péntek) 9–13 óra között.

- Szerzőnk F. Nagy Zsuzsa, az Ökológiai Intézet Alapítvány munkatársa -