Boldogságfal a MÁV-telepen

Akt.:
Boldogságfal a MÁV-telepen
Boldogságfal a MÁV-telepen - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A MÁV-telepiek egy része úgy érzi, hogy magukra hagyták őket.

Mentő, taxi alig tud bejönni, vagy be sem jön ide, tiszta szemét és gaz minden – sorolta egy szuszra a MÁV-telepi anomáliákat Majó Istvánné, akinek a szülei és az öccse él a telepen. – Többször is voltunk a MÁV-nál, a vagyonkezelőnél, de senki sem tud érdemben mit mondani nekünk arról, hogy mi lesz. Szerződésfelbontást a vasúttársaságtól eddig nem kaptunk. A MÁV-hoz jó ideje járkálunk és amit megtudtam, az annyi, hogy az Y-híd addig az utcáig terjed, ahol a szüleim laknak. Hogy a többi lakóval mi lesz? Nem tudtak nyilatkozni.

Anno rendbe tették

– Arról volt szó, hogy a MÁV-telep háromnegyed része az, amit lebontanak – mindezt már Hornyák Zsolt mondta lapunknak, aki 1971 óta él a MÁV-telepen. – Itt, ahol állunk, vagyis a Kandó Kálmán tér felé eső részt meg akarták hagyni. A híresztelések szerint talán csak évek múlva költözhetünk el mi, akik a telep elején lakunk.

Zsolt szerint a MÁV-telep „leépülése” a rendszerváltás környékén kezdődött. Ahogy fogalmazott, amíg a vasút kezelésében volt a telep, nem volt rossz ott lakni. Gondoskodtak a szemétszállításról, a fűnyírásról. A renitensebb lakókat felszólították az általuk kezelésben lévő terület tisztán tartására.

– Amióta tavaly év végén az állam tulajdonába került a terület, az itteni állapotok tarthatatlanná váltak! Ebben az évben például gazirtás sem volt – mutatott körbe. – Ráadásul mi vesszük a patkánymérget a rágcsálóirtáshoz, sőt már patkánycsapdákat is kihelyeztünk. A Szinva miatt voltak patkányok korábban is, csak nem ilyen mértékben. Azért szaporodtak el, mert az illegális szemétlerakás elképesztő méreteket ölt mind az elhagyott házakban, mind azoknak az udvarán.

És ez még nem minden. A MÁV-telepieknek van baja az önkényes lakásfoglalókkal, vagy az időszakosan beköltözőkkel, akik házat is gyújtottak már fel a telepen.

– Azt hiszem, hogy a korábbi, közel 200 családból mára alig 40-50 család maradt a telepen – mondta Hornyák Zsolt. – Elbontották az óvodát és több üresen maradt lakótömböt is. Egy ilyen tömbben egyébként három, esetenként öt család is lakott, lakik. Azaz, ha maradt egy lakó, azt a házat nem tudták lebontani.

A házak komfort nélküliek. Víz az udvaron van, árnyékszék szintén. Vizet a házban, gázon lehet melegíteni. Aki tehette, a gázt bevezettette fűteni, persze saját zsebből.

Vendéglátóinkkal elmentünk a szülői házukhoz is. A takaros kis portán ottjártunkkor az édesapa kapált a kertben, ahol szebbnél szebb virágok mutatták magukat. Hornyákék kapuja előtt csinos az utca: a fű levágva, gyomnak nyoma sincs. Azonban szemben velük és a szomszéd ház előtt áthatolhatatlan a gaz, alig látni a néhány éve átadott kerékpárutat. Elmenőben egy elhagyott házfalon írást láttunk, rajta Napocskával és szívekkel: Zsolti, Ricsi, Krisz, Dudu. A nevek felett felirat: Boldogságfal.

ÉM-JLI

Címkék: ,