Bokros az egyetemi reform élén

Bokros az egyetemi reform élén
A felsőoktatás radikális átalakítását célzó javaslatot állított össze hét nagy magyar egyetem, illetve a nevükben Bokros Lajos, aki jelenleg az ELTE gazdasági vezetője.

Az elképzelések szerint az államnak csak az egyetemek infrastruktúráját kellene biztosítania, igaz, a jelenleginél sokkal magasabb színvonalon. Az oktatók bérét döntően a tandíjak fedeznék, ehhez azonban sokkal többet kellene fizetniük a hallgatóknak. Ezzel megszüntetnék a költségtérítéses, illetve a tandíj formájában fizetendő összegek közötti különbséget, a rászoruló tehetséges fiatalok terheit azonban az állam vállalná át – írja a Népszabadság.


22 év a jelentkezők átlagéletkora, kongói és kanadai is van köztük
Nagyrészt 25 évnél fiatalabbak jelentkeztek idén a felsőoktatási intézményekbe. Az átlagéletkor 22 év, de a statisztika szerint lesznek a felvételizők között olyanok is, akik már elmúltak 60 évesek. A legtöbben most is az ELTE valamelyik szakjára akarnak bejutni – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ friss felméréséből.

Az idei jelentkezők körülbelül 80 százaléka 25 évesnél fiatalabb. Ezres nagyságrendben vannak a 40 év felettiek, 50 évesnél idősebb jelentkezőből több mint háromszázat számoltak össze, és van néhány 60 éves is.

A Budapesti Műszaki, a Corvinus, az ELTE, a Semmelweis, valamint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem gazdasági tanácsaiból álló GT-fórum álláspontja szerint minden hallgatónak egységes tandíjat kellene fizetnie, amit a költségtérítéses képzés szintjére emelnének. Ez alól csak a diákok azon 15-20 százaléka mentesülne, akit a hallgatói önkormányzat rászorulónak ismer el.

A kutatói munkát a költségvetési források mellett főleg vállalati és nemzetközi pályázatokból biztosítanák. A javaslat kivenné az oktatókat a közalkalmazotti jogviszony védettségéből, a hallgatókat és az egyetemi vezetőket pedig jelentős jogosítványokkal ruházná fel -írja a lap.

A tervezet szerint azokat az intézményeket, ahol sem az infrastruktúra, sem az oktatás színvonala nem éri el a kívánt szintet, bezárnák, azok pedig, amelyek az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak, kiemelt állami finanszírozást kapnának.

A külföldi egyetemekhez hasonlóan itthon is véleményezniük kellene a diákoknak az oktatók teljesítményét, aminek döntő súlya lehetne a tanárok bérezése, illetve előmenetele szempontjából.

OKM: az állam nem vonul ki a normatív finanszírozás rendszeréből

A kormány továbbra is a minisztérium és a szakma képviselőivel közösen kidolgozott oktatási reformhoz tartja magát, az állam pedig nem tervezi, hogy kivonul a normatiív finanszírozás rendszeréből – mondta újságíróknak Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára pénteken.

A hallgatók, a rektorok, a szakszervezetek és az oktatók képviselőit tömörítő Felsőoktatási Kerekasztal ülésén elhangzottak alapján a tervezet nem tükrözi a szakma többségének véleményét – mondta Arató Gergely. A tervezet ugyanakkor fontos vitaindítónak számít, ezért a szaktárca arra biztatja a felsőoktatás résztvevőit, hogy vegyenek részt az ehhez hasonló elképzelések megvitatásában – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek:








hirdet�s