BOKIK küldöttgyűlés Miskolcon – Gyorsan változó világ

Parragh László országos elnök
Parragh László országos elnök - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A kamara országos elnöke szerint elengedhetetlen a tudás és a gazdaság össze­kapcsolása.

Parragh László statisztikai adatok elemzésével kezdte előadását. Többek között felidézte, hogy a rendszerváltás és 2010 között a GDP 13,5-szörösére nőtt Magyarországon, ám a bruttó adósság több mint 21-szeresére emelkedett, az adósságszolgálat pedig 25-szörösére nőtt. 2008-tól gyakorlatilag nem volt önálló gazdaságpolitikája Magyarországnak, s rosszabbul álltunk, mint a görögök.

Fordulat a gazdaságpolitikában

2010-ben gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, s a kormány a kétharmados támogatottság mellett komoly fordulatot hozott a gazdaságpolitikában. Ennek eredményeként teljesítményközpontú lett az adórendszer, átalakult a segélyezési rendszer, bevezették a közmunkát, átalakították a foglalkoztatási és a nyugdíjrendszert – ismertette Parragh László, hozzátéve: ezeket a lépéseket Szlovákia és Németország korábban megtette, ezért a 2008-as válságba sokkal versenyképesebb gazdasággal mentek bele. A kamara elnöke szerint a magyar kormány ennél is messzebb ment, a közteherviselést kiszélesítette, szigorította a versenyszabályozást, átalakította az energiapolitikát és a szabályozó rendszert, az uniós forrásokat új szemlélettel használta fel, erősítette a gazdaságszervezést.

A fordulatot segítette a közigazgatás átszervezése, a települések adósságának szanálása is. Ugyanakkor transzformációs veszteségek is felléptek. A devizahitelezés és a ppp-programok leállítása, az önkormányzatok hitelfelvételi mozgásterének szűkítése, az uniós forrásokat elosztó struktúrák átalakítása, a kereskedelmi üzletek nyitvatartásának szigorúbb szabályozása, a rezsicsökkentés, az erőteljesebb verseny- és piac­szabályozás összességében a gazdaság növekedésének visszaszorításához vezettek. Ám e szükségszerű lépéseket, mint mondta, növekedési áldozatnak foghatjuk fel, hiszen az eredményei kézzelfoghatóak: nő a GDP, a belső fogyasztás, csökken az infláció, a jegybanki alapkamat, a külkereskedelmi mérleg többletet mutat, és eddig nem tapasztalt mértékű EU-s forrásokat sikerült lehívni.

gyules-02-aj

A duálisé a nagyobb szerep

A kérdésre: fenntartható-e a jelenlegi körülmények között a növekedés, egyértelmű nemmel válaszolt a kamarai elnök. Nemzetközi példákra hivatkozva jelentette ki, hogy azokban az országokban sikeres a gazdaság, a társadalom, ahol a tudást és a gazdaságot összekötötték. Parragh László leszögezte: a szakképzésben a duális rendszer bevezetésével előrelépett az ország, a felsőoktatásban a kancellárok kinevezésével javult az intézmények gazdálkodása, de itt is a duális képzésnek kell nagyobb szerepet kapnia, a felnőttképzés területén pedig kifejezetten rosszul állunk. A külföldi példákra is hivatkozva arra intett: nem szabad lemondani a teljesítményközpontúságról, ki kell tartani a reformok, az alrendszerek átalakítása mellett, a tudást mint forrást össze kell kapcsolni a kutatás-fejlesztéssel és az oktatással.

„Nagyon át kell gondolni, hogy az 1200 milliárd, kutatás-fejlesztésre előirányzott összeg ne fiókokban heverő tanulmányokban landoljon” – fogalmazott.

Például az aszály

Zárásképp az elnök a világ hihetetlenül gyors változásáról beszélt, s hozott fel szemléletes példákat. Leszögezte: az erőforrásokért való küzdelem elért bennünket, beláthatatlan, hogy 25 év múlva milyen változásokkal jár például a vízhiány. Az aszály ott jelent gondot, ahol a legnagyobb a népsűrűség. Nigériát hozta fel példaként, ahol 12 év múlva várhatóan megduplázódik a népesség, 200-ról 400 millióra. Végül párhuzamot vont az emberi faj és a sáskák között, amelyek tudvalevőleg addig mennek előre, amíg élelemhez nem jutnak…

– Szalóczi Katalin –

 








hirdetés