Bódog Tamás: “Szenzációsan érzem magam Diósgyőrben”

Akt.:
Bódog Tamás: “Szenzációsan érzem magam Diósgyőrben”
Miskolc – Életet lehelt a diósgyőri fociba, neki köszönhetően újra szeretnek a szurkolók meccsre járni, van élet a pályán, olyan játékot látunk a csapatunktól, amire hosszú-hosszú évek óta vártunk. Sugárzik belőle a természetesség, a határozottság, az egész személyisége magával ragadja az embert. Interjú Bódog Tamással, a DVTK szakmai igazgatójával.

Bódog Tamást ráadásul nemcsak a DVTK jelene és jövője foglalkoztatja, hanem a múltja is. Megtette azt, hogy előrébb hozta az egyik délutáni edzést azért, hogy ott lehessen a Herman Ottó Múzeumban a Nyitva van a pálya beszélgetéssorozat előadásán, azért, hogy a diósgyőri identitása erősödjön. Tette mindezt azért, mert közénk akar tartozni és ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy minél jobban megismerje a történelmünket is.

Bódog Tamással, a DVTK szakmai igazgatójával készített interjút az diósgyőri szurkolók honlapja, az amigeleken.hu.

– A tehetséggondozó edzésről jöttél a beszélgetésre, elmondanád, mi is ez tulajdonképpen?

Bódog Tamás: Az U19-es, az U17-es és az U16-os csapatunkból volt velünk négy-négy játékos, valamint két kapus is. Nekik tartottunk egy olyan edzést, ami azt akarta lefedni, amit mi az első csapattal is gyakorolunk, a filozófiának azokat az elemeit, a letámadást, visszatámadást, a kevés érintőt, amiket az első csapattól is visszakérünk. Az a cél, hogy ők is tisztában legyenek azokkal az alapelvekkel, amelyek fontosak számunkra.

Tulajdonképpen tisztában vannak ők ezzel, hiszen a klubfilozófia ki van függesztve a folyósón, de éreztetni szeretnénk a fiatalokkal, hogy tudják, ők is a klub részei. Azt szeretnénk, hogy ők is minél magasabb szinten tudják megvalósítani azt a játékrendszert, amit az első csapat játszik.

– Gondolom ez óriási motivációt jelent számukra.

Bódog Tamás: Én is így gondolom. Nekünk is fontos, hogy megismerjük a játékosokat. Természetesen, nekik is, hiszen az utánpótlás edzőkkel abban maradtunk, hogy aki a leginkább megérdemli a heti munkája alapján, azok fognak ebbe a négy főbe bekerülni és ők vehetnek részt a tehetséggondozó edzésen. Ez az edzés nem kimondottan terhelő jellegű, de azért van benne olyan rész, mint például a négy-négy elleni játék, ami azért fogós tud lenni.

– Te tartottad az edzést?

Bódog Tamás: Persze, de például, amikor itt volt a német erőnléti edző, akkor ő is bemutatott egy húsz perces stabilizációs, mobilizációs gyakorlatsort a konditeremben, utána volt egy 10-15 perc ráhangolódás, amikor fejben is kellett koncentrálniuk a bemelegítésnél, aztán tíz perc passz-koordináció, végül következett az a két rondóforma, amit az első csapattal is ugyanúgy gyakorolni szoktunk. Tehát ez kb. egy 65-70 perces edzés volt.

– Egész jól állnak az utánpótlás csapataink a bajnokságokban. Gondolom, ez motivációt jelent a számukra, amit viszik magukkal a csapatukhoz.

Bódog Tamás: Ez azt edző kollégák munkáját dicséri, mert tényleg jó munkát végeznek. Az idei év eddig úgy, ahogy van, rendben van, mert a játékosokon és a csapatokon látszik, hogy hasonló felfogásban próbálnak játszani az utánpótlás csapatoknál, mint az első csapat. Számunkra ez egy jó érzés, így kell ennek kinéznie.

bodog_tamas_dvtk_boon_hgy3-650x435

– Tamás! Ahhoz, hogy megértsük, mi is folyik most itt Diósgyőrben, Ralf Rangnickot szeretném segítségül hívni, rajta keresztül szeretném megközelíteni a témát. Benne vagy?

Bódog Tamás: Persze. Nem azt mondom, hogy tőle indult ez az egész filozófia, de számomra akkor kezdődött az egész, amikor Ulmban együtt dolgoztunk.

– Abban a bizonyos ’98-as ZDF-es Bundesliga összefoglalóban, amiben kifejtette a letámadásos, területszűkítéses játék lényegét, teljes döbbenetet keltett az egész német futball társadalomban. Te ezt ott élted meg akkoriban a saját bőrödön, hiszen akkor az edződ volt Ulmban. Mennyire számított ez akkor eretnekségnek Németországban?

Bódog Tamás: Azért ütközött ellenállásba, mert a németek úgy vélekedtek, hogy jön ahhoz egy fiatal edző – aki ráadásul a Bundesliga II-ben dolgozik – hogy megmondja, mi az, ami működik és mi az, ami eredményes. A legkisebb költségvetésű csapatként tudtunk akkor eredményesek lenni, ami nagy szó volt akkor a Bundesliga II-ben.

– Előbb amatőr bajnokok lettetek, aztán fokról-fokra az első osztályba jutottatok.

Bódog Tamás: Igen. De a Bundesliga I-be már nem Rangnickkal, hanem egy svájci edzővel kerültünk fel, mert év közben elvitte őt a Stuttgart. Ez a négyvédős, tolódásos rendszer, a területszűkítés, a letámadás, ezek akkor ívódtak belém, amikor Rangnickkal dolgoztam együtt.

– Ti mennyire éreztétek akkor és ott, hogy ez ennyire újdonság?

Bódog Tamás: Magát a felfogást én nem éreztem annyira újnak. Akkor tudatosult bennem, amikor Ralfot behívták a tévébe és rádöbbensz arra, hogy az, amit csinálunk, az nem is olyan szokványos. Ekkor eszméltünk rá, hogy ami nekünk egyértelmű, mert ezt gyakoroljuk, és tudod, hogy ez eredményes, az mennyire furcsa másoknak. Emlékszem, mennyire negatív visszhangja volt ennek a szereplésének, a „professzornak” nevezett Rangnick egy tudálékos emberként jelent meg a német labdarúgás világában. Rendkívül nehezen fogadták az újdonságot, de ha belegondolsz, a mai napig működik, sőt ez működik a legjobban.

– Azt olvastam, utólag meg is bánta, hogy elment a műsorba.

Bódog Tamás: Persze, mert fiatal edzőként nagy lehetőségnek mutatkozott, hiszen a legnagyobb tévében nyilatkozhatott. De nem volt szerencsés fiatal edzőként megmondani az okosat olyan edzőknek, akik már régóta a labdarúgásban dolgoznak. Hiába mondott ő jót meg újat, hatalmas ellenállásba ütközött, mert mi alapján mondja azt, hogy ez most működik, amikor még semmi rutinja, tapasztalata nincs.

intenziv_idoszakot_elunk

– Amikor már Lipcsében dolgozott, azt a kifejezést használta a klub játékospolitikájára vonatkozóan, hogy „Mi kis tavacskákban horgászunk” Ezt vettem észre nálunk is, vagyis fiatal labdarúgókra vadászunk kevés pénzből.

Bódog Tamás: Alkalom szüli a tolvajt. Ha megnézed a Lipcsét, ők azért egy lépéssel előttünk járnak már, mert nekik már van pénzük játékosra. Ők már tényleg a csúcsok csúcsát tudják megszerezni, ki tudnak adni egy fiatal játékosért 10-15, de akár 20 millió eurót is. Persze, ettől függetlenül ezt ésszerűen használják fel, mert olyan tehetségeket vesznek, akik ugyan pénzbe, adott esetben sok pénzbe kerülnek, de minőséget képviselnek, mert már bennük van a sebesség, technikailag pedig már magas szinten vannak. Viszont, ha nincs pénzed, akkor azzal próbálsz a konkurencia előtt járni, hogy azokat a játékosokat, akiket meg tudnál szerezni pénz nélkül, vagy kevés pénzből, azokat le tudd igazolni. Utána pedig már úgy képzed ezeket a játékosokat, ahogy szeretnéd.

– Akkor mi ezért igazoltuk Óvárit, Makrait, Tóth Barnabást, mert mi is a kis tavacskákban horgászunk.

Bódog Tamás: Olyan játékosokra van szükségünk, akikben van fantázia, tehetség, akarat és el akarnak érni valamit. Mindenképpen legyenek éhesek, és az is fontos, hogy ezeket a játékosokat tudod alakítani, meg tudod változtatni azokat a rossz beidegződéseiket, amik vannak, ha egyáltalán vannak. Számunkra fontos, hogy ezt minél előbb meg tudják valósítani. Egy idősebb játékosnál már nehezebb megcsinálni, hogy kevés érintővel, mélységi játékot játsszon, amikor már évek óta benne van az, hogy hátralép, elkéri a labdát, aztán jön egy ötven méteres ívelés. Ez lehet, hogy jól is néz ki, csakhogy én nem ezt akarom látni, mert ezzel lassítja a játékot, szélességben játszik, nekem pedig pont az a lényeg, hogy minél gyorsabb legyen a játék mélységben. Ez edzői felfogás kérdése. Ha ezt ki tudod alakítani és van rá pénzed, akkor egyértelmű, hogy valami nagyon nagyot fel lehet építeni. Nem olyan egyszerű azért, mert a fiatal, de kész játékosok sok pénzbe kerülnek. Ha nincs pénzed, nem marad más, mint fölépíteni egy-egy játékost, aki 17 évesen jön ide, nem 19 éves korában, amikor már csak az utolsó lépést kéne megcsinálni, hanem két évvel előtte. Ezeket a játékosokat neked kell olyan szintre hozni, hogy tudd őket használni.

Abban bízunk, hogy Diósgyőrben is beválnak a fiatal játékosok, és ha az utánpótlásban is elkezdünk valamit kialakítani, akkor idővel onnan is jönnek majd ki fiatal játékosok. Vannak azért tehetségeink, lassan be lehet építeni a csapatba egy Bárdos Bencét, ott van a keretben Ivánka, Tucsa, Ternován, akik a jövőben szerepet tudnak majd játszani, de ez még nagyon sok munka.

dvtk_ujpest_hgy38-650x435

– Te hogy élted meg belül a lelkedben azt a négyvereséges sorozatot, és hogy élte meg a csapat? Hogy lehetett lelket verni beléjük és ki vert lelket beléd?

Bódog Tamás: Az elején még könnyebben átéli az ember, mikor az első vagy második meccset veszíted el. De amikor négyszer kikapsz és tudod, hogy azt, amit játszol, nem csinálod rosszul, nem sok kell ahhoz, hogy nyerjél, csak valamiért pechesen alakulnak az eredmények, akkor a hét elején a játékosok is mindig padlón voltak. Attól függetlenül úgy érzem, hogy a játékunk rendben volt, amit csináltunk, azt nem csináltuk rosszul. És tényleg az a labdarúgás perverzitása, hogy most nyerünk 5-0-ra, amikor nem játszottunk olyan jól, mint az előző hetekben, amikor négyszer veszítettünk. Teljesen egyértelmű, hogy négy vereség, annak ellenére, hogy mindent beleadtunk, azért egy kicsit rányomta a bélyegét a hangulatra.

– Hogyan készültök fel aktuális ellenfélből? Megnézi őket valaki élőben, elemzitek a játékukat, hogy kell ezt elképzelni?

Bódog Tamás: Van egy mérkőzéselemzőnk, Vincze Richárd és egy videóelemzőnk, Benczés Balázs, ők nézik meg a soron következő ellenfelünk mérkőzését és van egy séma, ami alapján összeállítják azokat a támpontokat, amire nekem szükségem van. Ilyenek a labdanélküli, a labdával való játékuk, a visszatámadásuk, a váltások a labdaszerzés után vagy a mélységi játékuk. Ezek alapján a szempontok alapján feltérképezik az ellenfelet, és elmondják a véleményüket. A hét elején a saját játékunkat elemezzük, kivesézzük, hogy mi az, amit jobban kell csinálnunk. Két nappal a mérkőzés előtt mutatjuk meg a játékosoknak a videóelemzést, pénteken pedig az ellenfél pontrúgásait szoktuk elemezni. Egyszóval, mindig két alkalommal videózunk az ellenfélről, aztán szombaton meg a mérkőzés előtt ezeket még egyszer levetítjük. Ez már tényleg csak amolyan frissítő jellegű, amin még egyszer megmutatjuk, hol vannak azok a területek, amiket be lehet játszani.

ftc_dvtk_hgy32-e1492284841650

– Hogy néz ki az időbeosztásod, mennyit foglalkozol a csapattal egy nap?

Bódog Tamás: Általában reggel nyolctól este nyolcig. Megvan annak is a szépsége, hogy a családom Mainzban él. Persze, nem egyszerű a család nélkül, hiányoznak, néha rohadtul egyedül vagyok. Ugyanakkor, ha családdal lennék itt, akkor valószínűleg lenne olyan, hogy én is rohannék haza, mert a fiamat meg szeretném nézni edzésen, a kislányomat el kellene hozni az iskolából. Így meg azért van időm mindenre, ami a csapattal kapcsolatos.

– Honnan ered benned ez az őszinteség, ez a szerénység?

Bódog Tamás: Van, aki azt mondja, hogy nem vagyok szerény. (nevet) Kérdezd majd meg újra három bajnoki cím után a szerénységet. Akkor majd el leszek szállva szépen.

– Mennyire érzed már magadénak ezt a diósgyőri közeget, ami itt körülvesz? Gondolom, nem volt nehéz belerázódni?

Bódog Tamás: Abszolút! Hála Istennek, amit vállaltuk, azt tudtuk teljesíteni, bent maradtunk az első osztályban és úgy gondolom, hogy ami azóta itt történik, ez ad erőt igazán. Azért az egy nagy visszahúzó erő lett volna, ha a csapat kiesik az NB II-be, így viszont az a lendület töretlen maradt, és egy olyan folyamat, fejlődés közben vagyunk, ami az egész klubra jellemző. Akik itt dolgoznak, azok annyi mindent hozzátesznek, hogy nyugodtan kijelenthetem, a miénk a legdinamikusabban fejlődő klub ma Magyarországon. És ez minden munkatársnak, mindenkinek az érdeme, mert hozzáteszik a részüket. Az eredmény, a siker közös, mert mindenkinek benne van a része, és nem csak a labdarúgó szakosztály fejlődik, hanem az egész klub. Ott van a kosárlabda, a röplabda, a sakk, az asztalitenisz, és persze ott van a jégkorong és meglátjátok, ha kész lesz a stadion, az még plusz lökést fog adni az egésznek!

Kész lesz majd az új egészségügyi-centrum, szóval itt óriási fejlődés van, és az egyedülálló, hogy ennek része lehet az ember. Ráadásul nem csak olyan, aki részt vesz benne, hanem alakítani is tudja, és lendületet adhat a folyamatnak.

dvtk_dvsc_labdarugas_32

– Mennyire töltött el Téged jó érzéssel, hogy felmerült a neved szövetségi kapitányként?

Bódog Tamás: Persze, hogy jó érzés, mert valamilyen szinten a munkámnak az elismerése, illetve az egész klubnak is egy elismerés. Az, hogy felmerült a nevem, szép és jó, de a kettőt nem tudom együtt csinálni (mosolyog).

– A szurkolók többségének az volt az egyöntetű véleménye, hogy hihetetlenül büszkék lennének Rád, ha te lennél a szövetségi kapitány…

Bódog Tamás: Szóval azt akarják, hogy menjek? (nevet) Ez most nem aktuális, szenzációsan érzem magam Diósgyőrben, érzem, hogy itt van értelme a munkának. Meg persze én szeretném első edzőként felavatni az új stadion. Bízom benne, hogy ez rövidesen meg is valósul.

– Jáborcsik András | amigeleken.hu –

A teljes interjú itt olvasható >>>



Fotó: ÉM-Archívum
Miskolc - Október 12-tól új ügyvezetője van a DVTK NB I-es labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaságnak. Interjú: Sántha Gergellyel, a DVTK NB I-es labdarúgócsapatát működtető DFC Kft. új ügyvezetőjével. – Gratulálunk! Sántha Gergely: Köszönöm. Mihez is? – Az ügyvezetői kinevezéséhez, ...

Szabó Tamás
Miskolc - Szabó Tamás távozásáig közel négy éven keresztül 2014 januárjától irányította DVTK labdarúgó szakosztályát. Ezen időszak alatt a csapat Ligakupát nyert, Magyar Kupa döntőt játszott és emlékezetesen szerepelt az Európa Ligában is, de voltak kevésbé sikeres, sőt viharos időszakok is. A l...








hirdet�s