Bőcs, Tarcal: Városok lennének, de…

A tarcali programok évről évre mind több látogatót vonzanak a településre
A tarcali programok évről évre mind több látogatót vonzanak a településre - © Fotó: ÉM-archívum
Bőcs, Tarcal – Bár hivatalos értesítést még nem kaptak, de eljutott hozzájuk az információ: hiába pályáztak a városi rangra.

Megyénkből Bőcs és Tarcal szerepel azon 23 község, illetve nagyközség listáján, amelyek idén jelentkeztek városi címre. A pályázatot január végéig kellett eljuttatni a területi közigazgatás jelenlegi irányítójához, a Miniszterelnökséghez, ám egy március végén megjelent kormányrendelet megváltoztatta a feltételeket, ráadásul azzal: az új „játékszabályokat” a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

– Nem is anyagilag ér ezzel hátrány (bár a pályázatírásra 2 millió forintot költöttünk), hiszen több pályázatnál –mint a leader, vagy a vidékfejlesztési – inkább hátrányban vannak a városok. Sokkal inkább lelkileg tört össze bennünket – kommentálta a történteket Nagy László, Bőcs polgármestere. – Nem értjük, hogy a döntéshozók miért vetnek gátat a várossá válásnak. Ausztriában egy nyolcszáz lelkes kis település is lehet város. Nem az számít, hány főnél húzzák meg a határt, sokkal inkább, milyen az arculata, milyen ott élni. A városi rang húzóerő lehet az ott élők számára, úgy érezhetik, hogy nekik is fel kell hozzá nőniük. Amúgy az infrastruktúránk tekintetében nem lehet fogást találni rajtunk.

Másodszor pályáztak

Butta László, Tarcal polgármestere arra emlékeztetett: már másodszor indultak a városi címért, először 2013-ban.

– Már akkor is jogosnak tartottuk volna, azóta pedig csak fejlődtünk, szépültünk. Az Áldó Krisztus szoborral, amelyhez most épül egy sétány, s a zarándokházzal a településünk jelentős borturizmusa mellett zarándokturizmusra is számíthat. Azt szeretnénk, hogy visszakapjuk mezővárosi rangunkat. Az idén pályázott települések között lélekszám alapján a kilencedikek vagyunk. A célunk, hogy a lassuló fogyást megállítsuk, ehhez jönne jól a városi cím. Már a két új szálloda is megtartóerőt jelent, s a foglalkoztatási lehetőségek tovább bővülhetnének, ha indulhatnánk például a városközpont-rehabilitációs pályázatokon. Arról nem is szólva, hogy a városi cím nagyobb normatívákkal is jár. Reméljük, hogy ebbe a ciklusba még egy kiírás bele fog férni, és sikerrel járunk.

– Szalóczi Katalin –

Feltétel

A márciusi kormányrendelet kimondja, hogy az átlagos városi fejlettségi szintet elérőnek kell tekinteni azt a községet, amelyiknek a lakosságszáma meghaladja a 10 ezer főt. Jelenleg azonban a városok több mint felének kevesebb lakosa van 10 ezernél…



Sporthírek