Bitcoin-láz: visszaesés után lesz-e újabb aranyláz?

Akt.:
Bitcoin-láz: visszaesés után lesz-e újabb aranyláz?
Nem túlzás azt állítanunk, hogy még egy kezdő közgazdász számára is komoly figyelmet igényel a monetáris világ fejlődésének nyomon követése, nem is szólva egy laikusról. A Bitcoin megjelenése a piacon egyértelműen egy ilyen helyzet volt. Egyes érdekeltek és a médiamunkások egy része már odáig merészkedett, hogy egyenesen párhuzamot a hajdani aranyláz és a Bitcoin-jelenség között. Ahhoz, hogy utóbbit tisztába tegyük nézzük meg mi is ez a valuta valójában? Milyen összefüggésben van ez a tömegpszichózissal és mi lehet a jövője modern korunk egyik felkapott kriptovalutájának?

Manipulációmentesség és pénzügyi átláthatóság

A szóban forgó virtuális devizát több mint egy évtizeddel ezelőtt hozták létre, illetve publikálták nyílt forráskódú szoftverként. A világhálón angol nyelvű cikkek sokasága jelenik meg minden nap a Bitcoin gyors terjedéséről, amely rohamosan növekvő népszerűsége ellenére valójában mindig is megosztotta a befektetőket és a spekulánsokat. A Bitcoin lényegében olyan digitális fizetőeszköz, amely egyáltalán nem ismeretlen a közelmúlt közgazdaság-történetében, hiszen hoztak már létre hasonlót egyebek mellett Litecoin vagy Ethereum néven. A Bitcoint egy névtelen személy bocsátotta ki, úgy vélik a 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválság hatására. Célja döntően az volt, hogy a pénzforgalmat biztonságosabbá és átláthatóbbá tegyék, illetve teremtsék meg a biztonságát annak, hogy az állami szervezetek ne tudják manipulálni egy egyes személyek közötti pénzforgalmat. Mi is motiválta tehát döntően? A világválságot követően a tömeg számára egy szűknek és befolyásosnak vélt csoporttal szemben kialakult egyfajta bizalmatlanság. Utóbbi pedig a pénzügyi átláthatóság után kiáltott.

Nem egyforma fogadtatás

További érdekessége a folyamatnak és általában a Bitcoin megjelenésének, hogy az egyes országok eltérően reagáltak a Bitcoin piacon való megjelenésére. Voltak, ahol már megjelenésekor üdvözölték, voltak ahol pedig erősen szabályozták a fizetőeszköz használatát. Míg Dániában példának okáért adómentességet élvez, Kínában egyszerűen betiltották a Bitcoin-tőzsdéket, illetve általában a kriptovaluták kibocsátását. Magyarországon a kriptovaluta váltás is lehetséges, sőt hivatalos ATM is működik Budapesten.

Nemcsak, hogy nem aranyláz, de nem is „életbiztosítás”

A dolog lényege abban rejlik, hogy maga a Bitcoin-hálózat matematikai rendszerek segítségével, véletlenszerűen hozza létre, majd osztja el a Bitcoinokat a felhasználók között. Könnyen lehet tehát, hogy a vásárlások és eladások következtében az árfolyam drasztikusan mértékben megváltozik egyik pillanatról a másikra. Részint utóbbinak köszönhetően ez a tényként kezelhető hatalmas ingadozás rendkívül vonzó lehet bárki számára, Ám – mint az általában a devizáknál lenni szokott – komoly veszélyforrást jelenthet a fent említett változás. Mivel a Bitcoin-hálózat garantálja az anonimitást, megjelenését követően máris igen népszerűvé vált bűnözők és drogdílerek körében.

Kérdések és válaszok

Előnyeivel és kockázataival együtt kijelenthetjük, mivel a Bitcoin valódi értékét egyelőre senki sem tudja megállapítani, aranylázról semmiképpen sem beszélhetünk a kriptovaluta esetében. A legnagyobb kérdések ugyanakkor továbbra is nyitottak maradnak: a Bitcoin által biztosított névtelenség megoldást nyújthat a hagyományos valuták esetében befolyásolhatatlan problémákra? Kialakulhat-e bizalom a kereskedő felek között a Bitcoin által meghatározott módon? Mennyire lesz nyereséges történet – amennyiben az lesz –a virtuális deviza megjelenése?

– PR cikk –

Címkék: