Bitay: át kell gondolni a magánerdő-gazdálkodókat érintő jogszabályokat

Egervár – Még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék végiggondolni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek a magánerdő-gazdálkodók tevékenységét segítenék – mondta az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára pénteken Egerváron.

Bitay Márton Örs a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (Megosz) éves találkozóján arról beszélt: szeretnék, hogy a magyar erdőgazdálkodás alapját, hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályrendszeren alapuljanak. Ez “az értelmes és bevált eszközöket tovább bővítheti majd”, ezzel is segítve a klímaváltozás lassítását, másrészt “az értelmetlen, felesleges, a gazdálkodókat hátrányosan érintő szabályokat pedig minél inkább kigyomlálja”.

Ilyen jogszabályi környezetre és új hatósági szemléletre van szükség, ami a magánerdő-gazdálkodóknak sokkal nagyobb teret biztosíthat majd – fogalmazta meg Bitay Márton Örs.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi számítások szerint a Földön a Kárpát-medence az egyik leginkább kitett területe a klímaváltozásnak. Mivel “nincs lét, nincs ember, nincs éghajlat” erdő nélkül, ezért nagyon fontos felismerni a magyar erdőkben rejlő természeti erőforrást és kincset, illetve megtanulni mindezzel még jobban gazdálkodni.

A mezőgazdaság más területein egy-egy döntés azonnali változtatásokkal jár, de az erdőgazdálkodásban évtizedekre van szükség, hogy kiderüljön egy lépés helyessége. Nagy hangsúlyt kell tehát fektetni a tudományos kutatásokra, mert olyan tempóban változik a klíma, hogy bizonyos fafajok a végfelhasználásukra szánt 80-100-150 év múlva már nem biztos, hogy megállják a helyüket – mondta Bitay Márton Örs.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-gazdálkodók számára stabil birtokszerkezet kialakítására van szükség a jogalkotási bizonytalanságok felszámolásával.

Jelenleg mintegy 850 ezer hektár magánerdő van az országban több mint félmillió magánszemély tulajdonában, az esetek nagy részében akár száz fősnél is nagyobb létszámú tulajdonosi közösség birtokában. A sok esetben bizonytalan helyzetű tulajdonviszonyok miatt szükséges lenne az osztatlan közös tulajdonok megszűntetésére, például piaci alapú birtokkoncentrációval.

Az agrárkamara elnöke szerint szükség lenne továbbá az erdőtelepítések, fásítások támogatására, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, “hol békésebb, hol paprikásabb viszony” nyugodt mederbe terelésére.

Mocz András, a Megosz elnöke arról tett említést, hogy szervezetük mintegy ezer tagot számlál, de több mint 38 ezren vannak azok, akik magánerdőket kezelnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mintegy 200 ezer hektárnyi terület válhat gondozatlanná, ha az év végén megszűntetni tervezett, megbízásos jogviszonyban történő erdőgazdálkodás lehetőségét nem hosszabbítják meg 2020-ig.

Kitért arra is, hogy a magánerdőkben évente átlagosan 1500 közmunkást foglalkoztattak az elmúlt években, de egyre nehezebb munkaerőt találni, ami indokolttá teszi az erdészeti technológia gyors és nagymértékű fejlesztését. Céljaik között szerepel, hogy a magánerdő-tulajdonosok számára hitelprogram induljon, és szeretnék, ha a területalapú uniós támogatást kiterjesztenék a magánerdőkre is. Tovább küzdenek azért is, hogy a tűzifa 27 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékeljék – tette hozzá a Megosz elnöke.

-MTI-