“Bíróságainkon az elmúlt évben is időszerű és hatékony ítélkezés folyt”

Akt.:
Dr. Sisák Péter: „Az elhúzódó – két éven túli – ügyek csökkentése érdekében jelentős eredményeket értünk el...”
Dr. Sisák Péter: „Az elhúzódó – két éven túli – ügyek csökkentése érdekében jelentős eredményeket értünk el...”
Miskolc – Programokkal igyekeznek közelebb hozni az emberekhez a bíróságok munkáját. Interjú: dr. Sisák Péterrel, a Miskolci Törvényszék elnökével.

Tavaly összességében csökkent a Miskolci Törvényszékre és bíróságaira érkező ügyek száma, ám a munka ezáltal nem lett kevesebb. A törvényszék a két éven túli ügyek csökkentése érdekében indított programban jelentős eredményeket ért el. A dr. Sisák Péterrel, a Miskolci Törvényszék elnökével folytatott beszélgetésünkben érintettük azt a megyei főügyészség által megfogalmazott kritikát is, amely szerint a büntető szakban enyhe ítéletek születnek a bíróságokon.

A legnagyobb ügyünk a fészekrakó per volt tavaly. -dr. Sisák Péter

Hatalmas teher hárul a magyar igazságszolgáltatásra és ezen belül a bíróságokra. Milyen körülmények között végzi tevékenységét a Miskolci Törvényszék és bíróságai?

Dr. Sisák Péter: Érdemes elmondani, hogy tavaly az ország bíróságaira összesen 1 420 902 ügy érkezett, ebből a Miskolci Törvényszéket és járásbíróságait 92 427 ügy érintette, amely abszolút értékben nézve az előző évihez viszonyítva 6 százalékos csökkenést jelent.

Tavaly év végére a folyamatban maradt peres ügyek száma 7 százalékkal csökkent, viszont a nemperes ügyek száma közel 15 százalékkal megnövekedett az előző évhez viszonyítva. Azt kell mondjam, hogy ennek ellenére nem csökkent a bíróságokra háruló teher.

Volt egy országos szintű akció is az elhúzódó perek felgyorsítása érdekében.

Dr. Sisák Péter: Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2015 júniusában „A szolgáltató bíróságért!” címmel hirdette meg a tíz pontból álló országos programot, melynek célja a bíróságok iránti bizalom erősítése, az ügyfél-elégedettség növelése és – ez ami érinti a kérdést – az időszerű ítélkezés biztosítása volt. A meghirdetett programhoz az ország valamennyi törvényszéke, így a miskolci is csatlakozott. Az elhúzódó – két éven túli – ügyek csökkentése érdekében jelentős eredményeket értünk el mind helyi, mind országos szinten.

Március 31-én fejeződött be a program, amelynek eredményeként a két éven túli ügyek száma országosan 26,88 százalékkal, míg a Miskolci Törvényszéken és illetékességi területéhez tartozó járásbíróságokon kiemelkedően magas számban, összesen 44,24 százalékkal csökkent. Ezzel az eredménnyel törvényszékünk az ország bíróságai között a második helyen áll. Ezt az eredményt kizárólag többletmunkával, póttárgyalási napok tartásával érték el bíráink.

Van-e olyan ügy, amelyet kiemelne jelentőségénél fogva?

Dr. Sisák Péter: Egyértelműen a „miskolci fészekrakó” néven elhíresült büntetőügy, amelyben 2015. december 10-én dr. Péter Zoltán által vezetett tanács hirdetett ítéletet. Ez volt mindenképpen az egyik legnagyobb, a sajtó és a köz érdeklődésére is számot tartó ügy, amelyben 290 vádlott szerepelt, akik közül 276 vádlott bűnösségét a bíróság meg is állapította.

Csak emlékeztetőül: a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőséget kihasználva, azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése és a hitelfelvételek során. A büntetőügy fő vádlottjai között volt ügyvéd, OTP-csoportvezető, ingatlan-értékbecslő, a hitelügyintézés technikai lebonyolítását végzők, valamint két felhajtó is, akik olyan mélyszegénységben élő, többgyermekes családokat kutattak fel, akik jogosultak voltak fészekrakó hitelre, és akiknek kizárólag az volt a fontos, hogy „ingyenlakáshoz jussanak”.

Grandiózus büntetőeljárásról van szó, hiszen az eljáró bíró 40 000 oldal nyomozati anyagot tekintett át, 18 000 oldal tárgyalási anyagot, 162 tárgyalási napot tartott, 290 vádlottat és 240 tanút hallgatott ki. Az ítélet írásba foglalása ez év elején megtörtént, ennek terjedelme meghaladta az 1000 oldalt. Az ítéletet 290 vádlottnak és 57 védőnek kellett kézbesíteni, valamint 50 példányban kellett a Debreceni Ítélőtáblára felterjeszteni, ami 397 000 nyomtatott oldalt jelent.

Az eljárás során a kirendelt védői díj, szakértői díj, tanúdíj jogcímén mindösszesen 131 925 569 forint bűnügyi költség merült fel, melyet az állam előlegezett és bűnösségük arányában a vádlottak kötelesek megtéríteni. Az ítélethirdetés több mint 5 órán keresztül tartott.

A közvélemény gyakran kritikaként fogalmazza meg a bíróságokkal szemben, hogy a peres ügyek túl hosszúak. Ön hogy látja ezt?

Dr. Sisák Péter: Véleményem és a rendelkezésre álló adatok szerint ez a Miskolci Törvényszékre és a hozzá tartozó bíróságokra nem jellemző. Bíróságainkon az elmúlt évben is időszerű ítélkezés folyt. Az adatok beszédesek, a peres ügyek 72,7 százalékát 6 hónapon belül, 90,8 százalékát 1 éven belül befejeztük.

Még kedvezőbb a helyzet a másodfokú bíróságokon, büntető ügyszakban ugyanis az ügyek 96,5 százaléka, míg az úgynevezett civilisztikai ügyszakban 99,5 százaléka 1 éven belül befejeződik. Ez azért is tekinthető kimagasló teljesítménynek, mert a másodfokos bírói tanácsok rendkívül nagy leterheltség mellett látják el feladataikat.

Milyen az ítélkezés – úgymond – eredményessége?

Dr. Sisák Péter: A járásbíróságokon a büntetőügyekben hozott döntések harmada, civilisztikai, közigazgatási és munkaügyi ügyszakban, valamint a törvényszék első fokán civilisztikai ügyszakban az ügyek mintegy 94–95 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. Mindebből következik, hogy az ügyfelek a bírósági döntések nagy részét tudomásul veszik, jogvitájuk rendezését elfogadják. Természetesen a törvényszék első fokos büntető ügyszakában – ahol kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményekben születik döntés – a fellebbezések száma magas, az ügyek 72 százalékában jelentettek be fellebbezést.

Vannak a közvélemény elé kerülő olyan ügyek, amelyekben a fellebbviteli bíróság nem hagyja helyben a döntést vagy új eljárásra kötelez.

Dr. Sisák Péter: Véleményem szerint a megalapozott elsőfokú döntéseket igazolja, hogy a fellebbezések elbírálása során döntő mértékben helybenhagyó döntések születtek. Büntető ügyszakban a fellebbezett ügyek felében, civilisztikai ügyszakban 68 százalékában, közigazgatási–­munkaügyi ügyszakban 77 százalékban hozott helybenhagyó döntést a törvényszék. Az ítélőtábla a felülbírált törvényszéki büntetőügyek közel felében, civilisztikai ügyszakban több mint a felében hozott helybenhagyó határozatot. Az eljárás időtartamát növelő hatályon kívül helyezések száma viszonylag alacsony.

A megyei főügyész éves beszámolójában enyhének találta a törvényszék és bíróságainak büntető ítélkezését. Pontosabban azt mondta, hogy a járásbíróság büntetőbírái nem a középmértékből indulnak ki szabadságvesztés büntetés kiszabása során, hanem az alsó értékből. Így a büntetés kiszabása nem felel meg „az irányadó szabályoknak, de a társadalom érdekeinek sem”. Ön szerint is így van?

Dr. Sisák Péter: A kritikára reagálva áttekintettük a statisztikai adatokat. Megállapítható, hogy 2015-ben 1692 vádlottat érintő fellebbezésekből 663 vádlottat érintett az ügyészi fellebbezés. Ebből 81 vádlott főbüntetését (körülbelül 12 százalékról van szó) súlyosította a törvényszék, 97 vádlott főbüntetését enyhítette, valamint 3 vádlottat felmentett a bűncselekmény vádja alól.

300 vádlott esetén a büntetés kiszabását illetően helybenhagyó másodfokú döntés született, míg 51 esetben a mellékbüntetés változtatására került sor. A főügyészség nyilatkozata alapján idén szabadságvesztés esetén indokolt a büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata.

Programokkal igyekeznek az emberekhez közelebb hozni a bíráskodást.

Dr. Sisák Péter: Ezt neveztük „Nyitott bíróság” programnak, amelynek keretében igyekszünk elsősorban a középiskolások számára bemutatni a bíróság működését, a bíróság által feldolgozandó ügyeket, megismertetni őket jogaikkal, kötelezettségeikkel, egyáltalán az igazságszolgáltatást igyekszünk közelebb vinni a lakossághoz. Előadást tartunk, tárgyalás­látogatást, bíróságiépület-megtekintést szervezünk, és különleges rendezvényeket, perszimulációs tárgyalást tartunk. Tavaly összességében 22 középiskola, 3400 diák, 126 program és 44 előadó jellemezte e körben a munkánkat.

Egyre inkább előtérbe kerül az informatika a bírósági ügy­intézésben. Mik az idei tervek, célok?

Dr. Sisák Péter: Az esztendő nagy kihívása az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztése, meghatározott esetekben kötelezővé tétele polgári perekben, valamint büntetőügyekben. Az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény már 2013-ban bevezette, melynek szabályai az azóta eltelt időben többször változtak a jogszabály-módosítások folytán.

Ennek egyik fontos állomása volt már az elmúlt év is, amikor az elektronikus kapcsolattartás valamennyi bíróságon – azaz a járásbíróságokon és a törvényszékeken is, első- és másodfokú ügyekben egyaránt – választható eljárási móddá vált. A legfontosabb változás azonban idén július 1-jéhez köthető, ekkortól ugyanis az elektronikus kapcsolattartás kötelezővé válik a polgári perekben és törvényi rendelkezés alapján más polgári eljárásokban, valamint a közigazgatási és munkaügyi perekben is a jogi képviselővel eljáró felek, a gazdálkodó szervezetek, valamint a közigazgatási szervek számára azzal, hogy a személyesen eljáró természetes személyek számára továbbra is választható lehetőség marad.

Az elektronikus kapcsolattartásra büntetőügyekben is lehetőség van, a tavalyi év fontos újítása volt, hogy az elítélt védője az összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását a bíróság e célra biztosított elektronikus rendszerén keresztül is benyújthatja.

Szaniszló Bálint

Névjegy

Dr. Sisák Péter

  • 1955. június 9-én született Csólyos­páloson. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1979-ben summa cum laude minősítéssel szerzett diplomát.
  • 1979. március 1-jétől a Kiskunhalasi Járásbíróságon dolgozott fogalmazóként. 1981 szeptemberétől választották bíróvá, és az akkori Edelényi Járásbírósághoz osztották be munkavégzésre. E bíróságon polgári ügyszakban kezdett el ítélkezni, nagyobb részt a dologi és öröklési jogi, valamint családjogi területről származó pereket tárgyalt.
  • 1981 szeptemberében házasságot kötött, házastársa dr. Pusztay Ilona, a Magyar Államkincstár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Igazgatóságának jogtanácsosa.
  • 1984. január 1. és 1987. január 31. napja között a Miskolci Városi Bíróság hasonló ügykiosztásban dolgozó polgári ügyszakos bírája volt. 1987. február 1-jétől a Szerencsi Városi Bíróság elnökévé nevezték ki. 1992. július 1-jétől volt a Miskolci Városi Bíróság elnöke, ahol a vezetői feladatok ellátásán túl a korábbi kiosztásának megfelelően polgári ügyszakos bíróként tárgyalt.
  • 2004. július 15-étől a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (illetve utódja, a Miskolci Törvényszék) elnöke, vezetői megbízása mellett közigazgatási pereket tárgyal. 2010. június 15-től kezdődően kapta meg második vezetői ciklusra szóló kinevezését.
  • 1990-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológusi diplomát szerzett.

Tagja a Magyar Jogász Egylet megyei elnökségének, a Miskolci Egyetem államvizsga-bizottságának.