Bicikli(út): rá kellene kapcsolni!

Illusztráció
Illusztráció

Miskolc – Egész megyénk, sőt, régiónk gyenge a kerékpárút-építésben, az arra való pályázgatásban. Számtalanszor megírtuk már az elmúlt években: a borsodi megyeszékhely, bár az igény rendre megfogalmazódik, nem és nem épít kerékpárutakat.

Bicikliutak tekintetében ez a nagyváros nemhogy nemzetközi, de hazai összehasonlításban is a képzeletbeli táblázat végén állna… Az önkormányzat az elmúlt évtized(ek)ben nem fordított erre a célra pénzt, ám ami ennél is nagyobb mulasztás, nem is igen pályázott a jóideje rendelkezésre álló milliárdos állami forrásokhoz.

Idén, és a következő időszakban minden korábbinál több pénz áll rendelkezésre ilyen beruházások támogatására – jelentették be a napokban a közlekedési minisztérium (GKM) részéről. A tárcától és a regionális szintű elosztásból pénzhez juthatnak az önkormányzatok, 50, de akár 100 százalékos arányban is. Ebben az esztendőben országosan kétmilliárd forint áll rendelkezésre.

„Kevés olyan, aminek…”

Miskolc épp tegnap fogott, hosszú időn után, újra bicikliút építésébe (az avasi Ifjúsági utcától az Ady-hídig), teszi ezt meglepő módon tisztán saját erőből, 35 forintot erre költve. A helyhatóság illetékese szerint nem igaz, hogy a város ne pályázott volna az elmúlt években, vagy legalábbis pályázott volna, de azt nem kísérte siker, illetve a városházán úgy látják, „kevés olyan pályázatot írnak ki, mely pályázati feltételnek az önkormányzat megfelel”.

A minisztériumtól ezügyben kapott táblázat ezzel szemben röviden foglalja össze a lényeget: „Miskolc az elmúlt 5 évben egyetlen alkalommal sem nyújtott be pályázatot a GKM által meghirdetett kerékpárút pályázatokra.”

Tényleg, miért nem?

Veres László, a polgármesteri hivatal szóvivője a napokban úgy tájékoztatott: jelenleg nincs (sincs) beadott pályázata az önkormányzatnak, ám szándékszik ilyet benyújtani.

Bodor Ádám, a minisztérium a témával foglalkozó megbízottja nem érti, mire vár Miskolc.
– Sose volt ennyi pénz erre a célra. Viszont sokan akarnak építeni, a városok jó terveket nyújtanak be, tehát aki támogatást akar nyerni, nagyon rá kell kapcsolnia! – fogalmazott. Tapasztalatai szerint Észak-Magyarország „nem erős” ebben a versenyben, bár az utóbbi években több megyénkbeli település is sikerrel pályázott (építésre és tervezésre), így nehezen érthető, ha kisvárosoknak megy, a megyeszékhelynek miért nem. Tényleg, miért nem?
– A régióból a Felső-Tisza és a Bodrod vidékéről pályáztak eredménnyel települések, Nyilván azért, mert az ottani civil kerékpáros és „zöld” szervezetek ezt ki tudták követelni a helyi önkormányzatoktól – vélelmezi a miniszteri megbízott.

Két kerék helyett két láb
Anomáliáknak sincs híján a kerékpárút-építési „biznisz” – hogy mást ne mondjunk, egyes települések „ügyesen” kihasználják a viszonylag kedvező támogatási feltételeket, pénzt szereznek az államtól, ám valójában másra költik. Nevezetesen: járdára, azaz gyalogos-közlekedést szolgáló aszfaltcsíkra. A csalás könnyen tetten érhető: a „bicikliút”, amikor megépül, nem vezet „sehonnan sehova”, nyilvánvalóan egy egyszerű járdaszakasz az út mentén. Bodor Ádám így reagált felvetésünkre:
– A korábbi gyakorlat az akkori pályázati kiírásoknak, tervezői irányelveknek – műszaki előírások híján – megfelelő volt, mégha szakmailag elfogadhatatlan is. Éppen emiatt a hasonló eljárás nem szankcionálható, de semmiképpen nem támogatunk 2006-ban és a jövőben sem rövid szakaszokra szóló, indokolatlan beruházásokat. Az objektív, számszerű pontozási rendszer miatt a szükségtelen beruházásokat tartalmazó pályázatok kiesnek, a pályázatokban szereplő felesleges műszaki tartalmat és költségeket pedig a civil szervezetekkel kibővült bíráló bizottság nyirbálta meg 2006-ban és ugyanezt teszi 2007-ben is. – A minisztériumi szakember arra is válaszolt, amit a miskolci önkormányzat „panasza” folytán tártunk elé: – A tárca valóban a külterületi kerékpárutak építését pozitívan preferálja az idei évtől, de pályázni lehet belterületi kerékpárutakra is, csak ott kisebb arányú a támogatás. Egész pontosan: ha csak belterületen vezet a kerékpárút, akkor 50 százalékos a támogatás; ha kül- és belterületen vegyesen akkor 80; ha csak külterületen halad és a belterületi átvezetést a helyi önkormányzat megoldja, saját vagy más forrásból, 100 százalékos a központi támogatás.
Fele vagy akár az egész
A közlekedési minisztérium (GKM) kommunikációs főosztálya az alábbiakat közölte lapunkkal:
A GKM terve: az elkövetkező 7 évben a duplájára növelni a kerékpárutak hosszát. Idén összesen 2 milliárd forintot fordítanak erre az „Útpénztár” forrásaiból. 2007-ben a fejlesztésekre kiírt pályázatokra egészen ez év július végéig jelentkezhetnek az önkormányzatok, a pénzt a tervek szerint vissza nem térítendő támogatás formájában kapnák a települések.
Az önkormányzatok 50-100 százalékos támogatásokra pályázhatnak 2007. július 25-ig, két fordulóban. Az első körben leadott pályázatokat július 10-ig, a később beérkezetteket szeptember 20-ig bírálják el.
A pályázatok a tárca honlapján, a www.gkm.gov.hu címen, április elejétől a sajtóban is elérhetőek lesznek.


A legutóbbi években több megyénkbeli településnek, illetve szervezetnek is sikerült rátalálnia a módra, hogyan juthatna kerékpárút-építési terveihez állami támogatáshoz.
Például 2002 és 2006 között több ütemben Sátoraljaújhely és Sárospatak közösen. Aztán 2002-ben Megyaszó, illetve Tokaj, 2003-ban Halmaj és még külön Sárospatak, 2006-ban Cigánd, valamint Mikóháza. Külön színfoltot képvisel a regionális vízügyi hatóság: az Ékövízig mint állami intézmény 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben is pályázott és nyert (folyami töltések mentén építendő kerékpárutak tárgyában). Plusz Cigánd önkormányzata hét kilométernyi további út megtervezésére is kapott tavaly pénzt (e kategóriában másik három pályázó maradt hoppon).

Adatok:
Pályázatok száma megyénkből, nyertes pályázatok, ezek teljes úthossza
2002 7 4 7723 méter
2003 5 4 7268 méter
2004 2 2 5058 méter
2006 4 4 20 325 méter
(forrás: Közlekedési Minisztérium)

Kezdődő munka a Népkert-ben:








hirdet�s