Sertéspestis, a határ túloldalán

A közvetlenül a határ mellett fekvő, szlovákiai Örösön házi sertésben bukkant fel az afrikai sertéspestis betegség. Mielőtt azonban bárki megrémülne amiatt, hogy a kór így „átjöhet a határon” és az itthoni házi sertéseket is megfertőzheti, le kell szögeznünk, hogy a mostani kitörést megelőzően évek óta nem volt jelen a betegség Szlovákia ezen térségében, míg hazánkban tavaly április óta (megyénkben októbertől) folyamatos a fertőzés a vaddisznóállományban – igaz, házi sertésben még nem mutatták ki.

Innen mehetett oda

A szomszéd ország szakemberei, az ottani vadásztársaság vezetője és a tenyésztők is azt feltételezik, éppen fordított irányban érkezett a vírus, és egy határon átcsámborgó vaddisznó vitte át hozzájuk a fertőzést.

A kitörés körül elrendelt védő- és megfigyelési körzet természetesen Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is átnyúlik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) interaktív térképét böngészve azonban azt láthatjuk, hogy a hatvan kilométeres körben elrendelt megfigyelési körzet hiába nyúlik át megyénkben egészen Ricséig, Cigándig, Karcsáig és Karosig, hiszen az egész megye vagy megfigyelési vagy védőkörzetnek számít már jó ideje, így ebben nincs újdonság. A védőkörzet viszont belenyúlik Pácin egy részébe, így itt számíthatnak szigorításra. Nagyrozvány felett, egészen közel a határhoz, mindössze néhány kilométerre Öröstől egyébként július 25-én egy kilőtt vaddisznóban mutatta ki a Nébih a fertőzést, ami bizonyítja, hogy a határ mentén közvetlenül jelen van a betegség a vaddisznóállományban.

Szénával is bevihető a betegség

Az Új szó helyszíni riportjában azt írja, olyan udvarban ütötte fel a fejét a betegség, ahol a gazda összesen négy sertést tartott. Bár a fertőzést csak az egyik állatnál mutatták ki, mindegyiket el kellett pusztítani.

Az óvintézkedések keretében nemcsak ezt a négy állatot, hanem a településen tartott összes disznót le kell ölni. A lapnak név nélkül nyilatkozó gazda azt mondta, nem tudja, hogyan került be a fertőzés a portájára és elismerte, hogy nem voltak az állatai bejelentve, de véleménye szerint ennek nincs jelentősége a betegség szempontjából, hiszen azonnal állatorvost hívott, amint látta a tüneteket az állaton, míg tud olyanról, aki a beteg disznót leölte és elásta, de nem szólt a hivataloknak. Choma István, a nagytárkányi Tisza Vadásztársaság vadászgazdája úgy nyilatkozott az Új szónak, hogy harminc év alatt még egyszer sem találkozott a betegséggel.

Mivel egy vaddisznó akár harminc kilométert is megtesz egy nap, és a határt elválasztó Tisza átúszása sem jelent számára gondot, így élelem után kutatva könnyen átjuthatott fertőzött állat a határ túloldalára. A betegség pedig nemcsak közvetlen érintéssel, hanem például a lekaszált szénával is bevihető.

Szigorítások a megyében

Az örösi eset kapcsán mind a szlovák, mind a magyar állat­egészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket. A magyar Országos Járványvédelmi Központ azonnali intézkedéseket rendelt el az érintett községek területén: többek között a sertésállományok összeírását és klinikai vizsgálatát, valamint a sertésszállítások korlátozását, illetve hatósági engedélyhez kötését.

Közben a hazai vaddisznóesetek is újabb lépésekre kényszerítették a szakembereket. A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadgazdálkodási egység fertőzött területté minősítéséről döntött ülésén. Emellett egy regéci pozitív vaddisznóeset miatt további területeket nyilvánított ideiglenes fertőzött területté az országos főállatorvos.

A borsodi esetek mellett a fertőzött terület bővítése egyúttal indokolttá tette a magas kockázatú terület déli irányú növelését is a 4-es számú főútig mint mesterséges akadályig. Az intézkedés révén több Jász-Nagykun-Szolnok megyei vadgazdálkodási egység is ideiglenes magas kockázatú területté vált.