Bérmegállapodás – Varga: mindhárom fél “elment a falig” a tárgyalásokon

Budapest, 2016. november 24. Orbán Viktor miniszterelnök (b5), valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (b-j) a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 24-én.
Budapest, 2016. november 24. Orbán Viktor miniszterelnök (b5), valamint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga elnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP szövetség elnöke, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára (b-j) a bérmegállapodás ünnepélyes aláírásán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2016. november 24-én. - © MTI Fotó: Máthé Zoltán
Budapest – A bértárgyalásokat mindvégig a megállapodásra törekvés jellemezte, mindenki, nemcsak a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók is “elmentek a falig” – mondta a nemzetgazdasági miniszter a bérmegállapodás aláírásakor csütörtökön, Budapesten.

Varga Mihály hozzátette: a mostani kivételes, egyszeri lehetőség, ritkán fordul elő, hogy távolabbra lehet pillantani, a 6 éves megállapodás ennek a kereteit teremtette meg.

Elmondta, a munkavállalók képesek voltak arra, hogy a korábbi javaslataikat felülvizsgálják a jövedelemadó- és járulékcsökkentés területén, és a munkaadói oldal is többször felülvizsgálta javaslatait.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás egy olyan új időszak első és fontos dokumentuma, amelyről még senki nem tudja pontosan, mit fog hozni. Hozzátette, azon dolgoznak, hogy az új korszakban Magyarország is megtalálja helyét és a számítását.

Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke kiemelte, a most aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani. Ez egy “kötelezettség” mindenki részéről arra, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta.

A most aláírt számok sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek a következő 2-3 évben, amely kötelezettség mindenki részéről, hogy többet adjon és többet teljesítsen – mondta. Ez jelent hatékonyabb államapparátust, robotizálást, a számítástechnika alkalmazását mindenhol, ez egy sokkal hatékonyabb Magyarország víziójára épített bérmegállapodás, amelyet együtt kell megvalósítani – jelentette ki.

Lakatos Péter szerint a legnagyobb kihívással azok a cégek szembesülnek, amelyek több évre előre fix árakon dolgoznak, legyenek azok az autóiparban, vagy szolgáltató szektorban.

Kifejtette, egyetértenek a bérfelzárkózással, hozzátéve, hogy a számokon sokat kell alkudozni, és nem látja úgy, hogy a kormány elment a falig.

Közölte, a rendelkezésre álló idő nem adott lehetőséget pontos modellezésre, a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat. A 2017-es számokat “egyfajta kiigazításként” élik meg, míg a 2018-as számok sokkal nagyobb kihívást jelentenek a gazdaság szereplőinek – mondta.

Az MGyOSz alelnöke szerint ügyelni kell, nehogy sokan meneküljenek a feketefoglalkoztatásba, a külföldi és magyar cégek hatékonysága közötti különbség ne mélyüljön el, és arra, hogy minél több közmunkás átkerüljön az elsődleges munkaerőpiacra.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, a rendszerváltás utolsó aktusa történik meg a megállapodással, a munkabér is kezd piaci tényezővé válni. Úgy vélte, sok munka lesz még azzal, hogy a 6 éves periódus alatt 30-40 százalékkal nőjenek reálértéken a munkabérek. Nagyon fontos, hogy a minimálbér feletti kereseti sávokban is elkezdődjön a bérek növekedése – tette hozzá. Ez a szociális partnerek megállapodásának kérdése, a kormány megteremtette a mozgásteret – jegyezte meg.

Fontos kérdés, mondta, hogy képes lesz-e Magyarországon boldogulni a magyar munkavállaló, és lesz-e olyan bérfelzárkózási program, ami a gazdaság teljesítményében már évekkel ezelőtt megtörtént. A magyar bruttó hazai termék (GDP) már az uniós átlag 60 százalékát “hozza”, míg a bérek nagy lemaradásban vannak. Ez megnyugtató válasz lehet azoknak, akik megkérdőjelezték, ki tudja-e termelni a magyar gazdaság a béremelést – vélekedett. Hangsúlyozta, 2017-2018-ban megvalósul a szakszervezetek régi követelése, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum értékét.

A bérmegállapodást a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) belül a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, a munkavállalók oldaláról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSz) elnöke írta alá. A munkaadói oldalról Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára, Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) alelnöke látta el kézjegyével.

Részt vettek a VKF kibővített testületi ülésein, és aláírásukkal egyetértésüket fejezték ki a megállapodással: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetői.

A megállapodás szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.

– MTI –








hirdet�s