Benkő: a vártnál is sikeresebben működik a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program

Budapest – A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeiről, terveiről, valamint a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium (HM) tervezett szervezeti átalakításairól tájékoztatott a honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten, egy szakmai sajtóbeszélgetésen.

Benkő Tibor a 2018-as évet sikeresnek nevezte. Azt mondta: ez a kezdet, s bízik benne, hogy a folytatás még nagyobb volumenű eredményeket fog hozni. Példaként említette, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén számos eszközbeszerzést, új eszközök rendszeresítését hajtották végre.

Úgy értékelte: a program nemcsak elindult, hanem a vártnál is sikeresebben működik. Mindennek alapja, hogy határozott elgondolásuk van, s ehhez a kormány a szükséges költségvetést biztosítja – tette hozzá, megjegyezve: mindemellett KEHOP-os pályázatok keretében, uniós forrásokból is voltak fejlesztések a honvédségnél.

Benkő Tibor az eredmények között említette az újraindult hazai pilótaképzést, továbbá elmondta: az eddig beszerzett 4 ZLIN típusú repülőn túl további 4 kiképző repülőgép beszerzése van folyamatban.

Jelezte, hogy a vezetési és irányítási rendszer, valamint a szervezeti keretek átalakítására is szükség van. Ennek részleteiről egyelőre a szükséges jogszabály-módosítások megszületéséig nem kívánt többet mondani, azonban az erről eddig megjelenteket – köztük, hogy Székesfehérvár lesz a székhelye a Magyar Honvédség Parancsnokságának – nem cáfolta.

Mint kifejtette: megszüntetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 16 évvel ezelőtt létrehozott integrációját. Képtelenségnek nevezte, hogy a miniszter vezeti a katonai szervezeteket.

“Politikai vezető ne vezessen katonai szervezeteket” – fogalmazott, hozzátéve: erre a feladatra kell, hogy legyen a Magyar Honvédségnek egy parancsnoka, aki egyben a vezérkar főnöke is lesz.

A miniszter feladata az irányítás, hogy megteremtse a honvédség működéséhez szükséges feltételeket, ellenőrizze a jogszerűséget, a hatékony felhasználást, s járuljon hozzá a civil kontrollhoz.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a cél egy erős honvédség felépítése, amely képes napjaink kihívásainak megfelelni, s a magyar emberek biztonságáról gondoskodni.

Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán felidézte, hogy 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek. Múlt szombaton pedig aláírta szerződését a nyolcezredik önkéntes tartalékos katona.

Többek között ez indokolta azt is, hogy a honvédelmi miniszter múlt héten benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot a honvédségi létszámkeret bővítéséről. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 8 ezer tartalékos katona lehet az országban.

A benyújtott javaslat szerint a hivatásos katonákat érintően kis mértékben a tisztek, nagyobb mértékben az altisztek számát, míg legfőképpen a szerződéses állomány létszámát növelnék. Távlati cél, hogy 30 ezer aktív katonával és 20 ezer tartalékos katonával rendelkezzen a Magyar Honvédség.

A miniszter a társadalmi kapcsolatok erősítését és a jövő nemzedékének megszólítását is kiemelte. Elmondta: egyre több fiatal jelentkezik önkéntes tartalékos katonának.

A fiatalabbak körében a honvédelmi táborok is egyre népszerűbbek, idén már 47 honvédelmi tábort működtettek, amelyekben több mint 1500 gyermek vett részt.

A haderőfejlesztésben az első lépés az volt, hogy korszerű ruházatot és fegyvereket adjanak a katonáknak. Ennek nyomán a Zrínyi 2026-on belül elindították az úgynevezett digitális katona programot is. A katonák modernizálása – mint elmondta – egy fő felszerelésénél 112 különböző cikket jelent. Ennek során fontos szempont volt az is, hogy az eszközök többségét a magyar hadiiparban állítsák elő.

Ennek kapcsán elmondta, Kiskunfélegyházán felépítették azt a fegyvergyártó üzemet, ahol licensz alapján kézifegyverek – pisztolyok, géppisztolyok, gépkarabélyok – gyártását kezdik meg a közeljövőben. A gyárban jelenleg fegyverek összeszerelését végzik. Emellett egy lőszer- és lőporgyártó üzem létrehozását is tervezik.

Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: idén több mint 20 hazai, és nemzetközi kiemelt hadgyakorlaton vettek részt a magyar katonák. Példaként említette a hétfőn véget érő Brave Warrior 2018-at, amely a NATO gyakorlattervezésében is kiemelten szerepel.

Elmondta, 4 földrészen 14 országban mintegy ezer magyar katona vesz részt fegyveres műveletekben, akik mellett több mint 300 katona Magyarországon lát el missziós készenléti szolgálatot. Úgy értékelte: a Magyar Honvédség a létszámarányokat tekintve jelentősen hozzájárul a nemzetközi műveletekben való részvételhez. A magyar katonák feladatellátásáról a vezetők mindig elismeréssel szóltak.

Korom Ferenc a beszerzett repülőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a kiképzés múlt csütörtökön eljutott abba a fázisába, hogy feloldották az A319-es típusú Airbusok személy- és teherszállítási korlátozását.

Szintén kérdésre válaszolva azt is elmondta: a Közös Akarat elnevezésű határvédelmi feladatban a katonai állomány nagy részét visszarendelték a határ mellől, de mintegy 300 katona jelenleg is szolgálatot teljesít a határok mellett, támogatva az ott lévő rendőri erőket. Továbbá mintegy 2300 katona jelenleg is készenlétben áll, akik 6, illetve 12 órán belül szolgálatba helyezhetők.

-MTI-