Békesi: Ez vuduvudu gazdaságpolitika

A jövőt zálogosítja el a kormány, felzárkózás helyett stagnálás vagy leszakadás lesz Magyarországon, ahová épeszű befektető nem jön, az ország pedig hosszú távon lemondhat az euróról – mondta Békesi László korábbi pénzügyminiszter egy konferencián szerdán. Oszkó Péter előző pénzügyminiszter szerint az ismételt eladósodás kezdődött el a kormány intézkedéseivel, és 2013-tól kezdődően exponenciálisan növekvő hatalmas lyuk keletkezik a költségvetésben.

A Forradalom vagy kontinuitás című gazdaságpolitikai konferencián Békesi László arról beszélt, hogy fából vaskarika az Orbán-kormány azon célja, hogy dinamikus növekedési pályára állítani a gazdaságot, foglalkoztatásnövekedést elérni úgy, hogy mindeközben a külső fizetési pozíció is javuljon. Javulást elérni csak valami rovására lehet elérni – mondta. Tartósan dinamikus növekedés csak a versenyképesség erősödésével lehetséges, a nem az exportra épülő, hanem a belső fogyasztásra alapozó növekedés zsákutca – tette hozzá. Reformok nélkül nem megy a versenyképesség javítása – vonta le a következtetést.

A korábbi pénzügyminiszter szerint a kormány erőteljes jövedelemátcsoportosítást hajt végre, például a társasági adó csökkentésével, de mindeközben diszkriminatív adópolitikát vezetett be a különadókkal – ezzel pedig valójában elmarad az adóátrendezés. A lakosság körében pedig a magas jövedelmű, többgyerekesek helyzete javul nagy mértékben. Ehelyett a lakosságnál legfeljebb szinten tartásra, a vállalkozásoknál pedig a járulékok mérséklésével kellene operálni – mondta Békesi.

A nagy jövedelműek előnyben részesítése a társadalom öt százaléka javára csoportosít át jövedelmet durván, amitől – fogalmazott az egykori szocialista politikus – forog a gyomra. A vállalkozások esetében kettős diszkrimináció történik: szektorok szerint és a hazai és külföldi tulajdonosok között utóbbiak rovására – mondta Békesi. “Hová jutottunk? Ez egy banánköztársaság” – fogalmazott.

A költségvetés egyensúlya kényszerintézkedésekkel, csak rövid távon tartható, a különadók, a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának átvétele 2012 után először 500 milliárd, majd 900-1000 milliárd forint lyukat eredményez – mondta Békesi. Hacsak a 3000 milliárdos pénztári vagyont nagy részét el nem költik. de ekkor lehúzhatjuk a rolót – fűzte hozzá.

Ilyen környezetben “ki az az épeszű befektető, aki azt mondja, hogy a kalandokkal teli Magyarországra jön” – mondta Békesi László. Szerinte a kormány koncepcióját a csodavárás jellemzi. Ez a vuduvudu gazdaságpolitika, így nem lesz növekedés – mondta. A nyugdíjrendszerben a jövőt zálogosítja el a kormány, a terheket a következő nemzedékek fogják megfizetni, s ma már csak az az alternatíva, hogy stagnálás vagy leszakadás lesz az ország része, nem pedig a felzárkózás – mondta Békesi, aki szerint ezzel hosszú távon lemondtunk az euró bevezetéséről.

Oszkó Péter szerint a globális gazdasági válság egy korábbi növekedési modellt kérdőjelez meg: azt, hogy az adósság korlátlanul “kinőhető”, ahogyan a hitelekből gyarapodik a gazdaság visszafizethető, majd újra felhalmozható az adósság. A súly egyre inkább áthelyeződik a saját megtakarításaikból növekvő országokba, például Kínába. Magyarország ezzel a modellváltással megy szembe, amikor a rövid távú érdekért később ismét adósságot növel – fejtegette.

Az előző pénzügyminiszter is a nyugdíjpénztárakkal foglalkozott bővebben. Szerinte a helyzet annál is rosszabb, amit Békesi László mondott a 2012 utáni időszakról. A rá következő évtől kezdődően egyre nagyobb számban mennek nyugdíjba azok, akik nyugdíjának 25 százalékát a pénztáraknak kell fizetniük, ha megszűnik ez a pillér, akkor ezt a pénzt az államnak kell pótolnia. Ez pedig exponenciálisan növekvő, tartós lyukat üt a költségvetésen. Vagyis az ismételt eladósodás politikája kezdődött el, és nem tudható, hogyan lehet ezt megállítani – fogalmazott Oszkó Péter.