2010.07.22. 14:21

Módosítanák a terveket, ha a vizsgálat indokolná

<p>Miskolc - „Ha elkészült volna a víztározó, aminek évtizedek óta megvannak a tervei, nem lett volna árvíz”</p>

A miskolci közgyűlés 1998-ban hagyta jóvá Miskolc város építési szabályzatának azt a módosítását (52/1998-as XII.15. rendelet), hogy intézményi és ipari funkcióval beépíthető a Miskolc keleti kapujában lévő terület. (Amelyet két hónapja elöntött a Sajó – a szerk.) A későbbi rendezési tervek már ezt vették alapul, mondta lapunknak Viszlai József Miskolc főépítésze.

Hiányzott a víztározó

Kézenfekvő volt a kérdés, hogy tervezik-e módosítani a szabályozási tervet – a most történtek után – úgy, hogy oda a jövőben lehessen építeni? „Mielőtt válaszolnék, javaslom, időben menjünk vissza az 1974-es árvízhez, mely ugyan 36 éve volt, de a konzekvenciákat azóta sem sikerült levonni – mondta Viszlai József. – Az árvizet követően nagyszabású árvízvédelmi-, vízügyi tervek születtek. Elsősorban a Bódva-patakról van szó. A vízügynél szerintem mindmáig megvannak annak a tározórendszernek a tervei, amelyből a veszély elmúltával nem épült ki semmi. Pedig egy nagytározó, a Bódva völgy szalonnai völgyszorosától az országhatárig húzódó hatalmas víztározó, tervei készültek el. Ezt még több kisebb tározó egészítette volna ki komplex rendszerré.”

„Ha ez megépült volna – véleményem szerint – nem lett volna most szendrői áradás, edelényi gátszakadás és Felsőzsolcán katasztrófa sem. (Mint ahogy a tíz évvel ezelőtti nagy tiszai árvíz, amely elsősorban a Bereget sújtotta, komplex tározórendszer kiépítését indukálta, amelynek tudomásom szerint még csak az első tározója valósult meg, így azonban kérdéses annak vészhelyzetet elhárító hatékonysága.) Mint tudjuk a „nagy Sajó” a medrében szabályozva van az 1974-es árvíz óta, az árvízveszélyt a „kis Sajó” vagy Bódva-ág (patak) okozhatja, közvetlen következményeként a fentiekben leírt, korábban soha nem látott mértékű teljes Bódva-völgyet elöntő nagy áradásnak.”

Komplex vizsgálat után

Ha egy mindenre kiterjedő, komplex vizsgálat – mely feltérképezi a megyében 2010-ben történt árvízi katasztrófát – azt állapítja meg, hogy a Miskolc keleti kapujában a meglévő építmények is befolyásolhatták az árvízszint alakulását, akkor a vizsgálat eredményének alapján természetesen új szabályozási előírások kerülnek a rendezési tervbe, melyek módosítják, felülírják a jelenleg érvényben lévő terveket, az új országos szakhatósági előírásoknak megfelelően.

- ÉM-HM -

Minden szakhatóság jóváhagyta

„Minden szabályozási terv illetve annak módosítása, „karbantartása” meglehetősen hosszadalmas és alapos eljárás eredménye – hangsúlyozta Viszlai József. – 25 országos és helyi szakhatóság előzetes szakvéleménye után (vétójoguk van) készülnek el a munkaközi tervek, majd a végleges szakhatósági szakvélemények. Utána következik a lakossági közzététel, építész- és mérnöki kamarák, civil szervezetek véleményezése, bizottsági tárgyalások, közgyűlési vita és határozat. (Mindez több mint egy évig elhúzódó interaktív munkát jelent.) A terveket illetve módosításokat minden szomszédos önkormányzat még munkaközi állapotban megkapja és kölcsönösen véleményezik a jóváhagyás előtti tervanyagot. A város keleti kapujának ipari és kereskedelmi célú beépítését a rendezési tervek módosítása során az illetékes országos és helyi szakhatóságok jóváhagyták.”

A minisztérium első válasza

eszak | 2010.07.22

A térség árvízi biztonságához szükséges beavatkozásokat a helyi vízügyi igazgatóság hosszú távú árvízvédelmi fejlesztési terveikben már korábban meghatározták.

Megválaszol(hat)atlan kérdések

eszak | 2010.07.22 14:39

Miskolc - Az eredmény komplex vizsgálata után derülhet ki, hogy miképpen kell kiépíteni az új védekezési rendszert.

Még nem érkezett megkeresés

eszak | 2010.07.22 14:04

Miskolc - „Ha a beruházónak minden engedélye megvan, ki kell adni az építkezési engedélyt”

„Jogszerű a döntés, de nem racionális”

eszak | 2010.07.22 13:53

Miskolc - Június 9-én adott ki az önkormányzat engedélyt egy, az ártérbe építendő új áruházra.