Bebukott a csaló debreceni cipőboltos

Debrecen – Csődeljárásra, vagy végkiárusításra hivatkozva kínált jelentős kedvezményekkel cipőt két magánvállalkozó. Raksányi Zsolt Székesfehérváron, Mucsi Levente Debrecenben és Pécsett reklámozta megtévesztő módon cipőboltjait.


A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban megállapította, hogy ezek a reklámok megtévesztőek voltak a fogyasztók számára, emiatt a két vállalkozó összesen másfél millió forint bírságot kapott.

A Napló már tavaly hírül adta

A vásárlók panasza nyomán tavaly december 8-án jelentetett meg cikket a Napló a Széchenyi utcán műdködő boltról. A tulajdonos akkor így reagált: — Mi csődbe ment olasz cégek minőségi cipőit áruljuk. Az összes áru számlájával rendelkezünk. Nem értem, hogy miért az a húsz ember kap hangot a sajtóban, aki elégedetlen. Biztos sokaknak fáj, hogy jól megy az üzlet. Inkább arról a sok elégedett és boldog emberről kellene írni, aki így ment ki az üzletünkből. Arról, hogy hatezer forintért olyan minőségi cipőt tud vásárolni nálunk, amit akár három évig is hordhat — mondta az üzlet vezetője, Mucsi Levente. Arra, hogy nem megtévesztő-e a szórólap szövege, mely mindennap a bolt esti csődjéről beszél, nem kívánt válaszolni.

Nem volt csődeljárás

Később a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárást a GVH Raksányi Zsolt és Mucsi Levente ellen. Előbbi Székesfehérváron, utóbbi pedig Debrecenben és Pécsett található cipőboltjait sajtóhirdetésekben és szórólapokon reklámozta 2006 őszétől 2007 tavaszáig megtévesztő módon. Mindkét magánvállalkozó végkiárusításra, csődeljárásra, a bolt megszűnésére hivatkozva, a vásárlóknak rendkívül nagy, 90-95 százalékos kedvezményeket ígérve, mindössze 500-1500 forintért hirdetett olasz, vagy spanyol eredetűnek mondott bőr lábbeliket.

A GVH vizsgálatából azonban kiderült, hogy a két magánvállalkozó ellen sosem folyt csődeljárás, üzleteiket folyamatosan ellátták áruval, így nem tartottak kiárusítást, boltjaik pedig nem szűntek meg abban a félévben, amikor a reklámok megjelentek. A versenyhatóság szerint a reklámok több okból is alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. A csődeljárás szlogen például azt a látszatot keltette a fogyasztókban, hogy a bolt rendkívüli kedvezményeket kínál, amelyek csak rövid ideig elérhetőek.

A kiárusítás szlogen ugyancsak azt üzeni, hogy a boltban kapható árukészlet igen kedvező áron kerül értékesítésre, a készlet erejéig alkalmi vételre nyílik lehetőség. Ez az információ arra ösztönzi a vevőt, hogy mielőbb keresse fel az üzletet, mert az árukészlet korlátozott. Az azonnali vásárlásra történő ösztönzés pedig minimalizálja az előzetes tájékozódásra szánt időt, így a fogyasztónak nincs alkalma arra, hogy a választékot és az árakat összehasonlítsa más vállalkozáséval.

A versenyhatóság a fentieken kívül megállapította azt is, hogy a két magánvállalkozó által kínált lábbelik jelentős része nem olasz vagy spanyol, hanem kínai eredetű, a hirdetett 500, vagy 1500 forintos áron pedig nem lehetett bőrcipőt vásárolni egyik vállalkozó egyik boltjában sem. A GVH megállapította: a reklámokban áthúzott áron pedig soha egyik vállalkozó sem árult cipőt, így az általuk kínált kedvezmény fiktívnek bizonyult.
Mivel a versenytörvény szerint tilos a termék lényeges tulajdonságáról (anyaga, származási helye, árkedvezmény mértéke és időtartama) valótlant állítani, ezért a GVH Raksányi Zsolt magánvállalkozót 500 ezer, Mucsi Levente magánvállalkozót pedig egymillió forint bírság megfizetésre kötelezte. A bírság összegének meghatározásakor a GVH figyelembe vette a vállalkozók által működtetett boltok számát, árbevételük nagyságát, valamint a reklámokra fordított összeg nagyságát.

Kapcsolódó anyagok:

  • Olcsó is, egyedi is a turkálós áru
  • Lába kelt csődeljárás







  • hirdetés




    hirdet�s