Bányászat: lehetőség vagy csak átok?

Emlék...
Emlék... - © Fotó: ÉM
Borsod-Abaúj-Zemplén – Van még bőven tennivalónk a környezetvédelem területén. Ezt is tartalmazza a megyei program.

„A társadalom, gazdaság, környezet hármas egysége tekintetében egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezetre” – olvasható Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjában, amelyről nemrég tárgyalt a megyei közgyűlés.

Maradt az „ipari parlag”

Nem könnyíti a helyzetet, hogy még mindig a kohászat és a vegyipar, valamint a bányászat által okozott tájsebek és roncsolt területek kiterjedt övezete található Miskolc, Kazincbarcika, Edelény, Rudabánya csaknem összefüggő térségében, Ózd környezetében és Bükkábrány térségében: mindezek máig megoldatlan rekultivációs feladatokat és komplex tájrehabilitációs beavatkozásokat igényelnének.

Az elmúlt évtizedek során az iparterületek (bányászat, kohászat, vegyipar) átrendeződése, illetve felhagyása következtében ugyan csökkentek a szennyezőanyag-kibocsátások, de az „ipari parlagok” komoly gondokat okoznak. A környezetbiztonság helyzete ugyanis szoros kapcsolatban áll az adott területen üzemelt, illetve jelenleg is működő ipari tevékenységekkel. A megye több évszázadon keresztül volt a nehézipar – a bányászat és a kohászat – egyik központja.

Felszínen és felszín alatt

Régen az erőteljes iparosítással járó fokozott termelés sok település talaját, felszíni és felszín alatti vízkészletét is elszennyezték. Az ipari eredetű szennyezések jellemzően a Sajó völgyében okoznak a mai napig megoldandó problémát, ugyanis a jelenleg is funkcionáló ipari területek mellett a felhagyott tevékenységekből származó nehézfémek, olajok és különböző egyéb vegyi anyagok a mai napig szennyezik a területeket. A vizekbe kerülő nehézfémszennyezések a Sajó árterét is érintik, így e térségben a mezőgazdasági célú területhasznosítás kiemelt kockázatot jelent az agrárágazatban gazdálkodók számára.

A legszennyezettebb helyek

Megnövekedett szennyezőanyag-koncentrációval kell számolni Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében, ahol higany- és ólomfeldúsulás tapasztalható, a kazincbarcikai üzemek tágabb térségében jelentős nehézfém-koncentráció mérhető. Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében kiemelkedően magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció. Rudabánya környékén szennyezett területek találhatók az egykori ércelőkészítő mű és vasércbánya környezetében. Sajókeresztúr térségében pedig a talajok nehézfémtartalma kimutathatóan magasabb értékkel jellemezhető.

Ellentétes törekvések

Nemrég megyénk hosszabb távú gazdaságfejlesztési programjának kiemelt részévé tették a térség egyik korábbi vezető és nagy foglalkoztatottságot produkáló iparága, a szénbányászat és a hozzá kapcsolódó villamosenergia-termelés újjáélesztését. Ez azonban ellentétben áll a környezetvédelmi törekvésekkel. Ráadásul a világtendencia is a kiemelten környezetszennyező energiatermelés ellen foglalt állást azzal, hogy továbbszigorította az előírásokat.

Az egyik probléma

A lakossági szilárd tüzelőanyagokkal (például lignittel, magas nedvességtartalmú biomasszával, esetenként hulladékkal) történő fűtés következtében a lokális légszennyezettség romlik. A jelenség főként a fűtési szezonban jelentkezik azon térségekben, ahol szociális vagy egyéb okokból nem megfelelő tüzelőanyagot és/vagy elavult tüzelőberendezést használnak.

A közlekedés az egyik kiemelt károsító

A közlekedési eredetű levegőszennyezés a forgalmas utak mentén élő lakosság esetében fejt ki nagyobb mértékben káros hatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ma a közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd–Kazincbarcika–Miskolc–Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai között szerepel a várható élettartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása.

– Szaniszló Bálint –








hirdet�s