Bankárkonferencia – Patai Mihály: a hitelezés növekedése nemcsak a bankokon múlik

Budapest, 2015. szeptember 30., szerda (MTI) – A magyar gazdaság mintegy két és fél éve a hitelezés bővülése nélkül nő, de ennek komplex összetevői vannak, nem arról van szó, hogy a bankok nem akarnak hitelezni – mondta Patai Mihály, az UniCreditBank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke szerdán Budapesten a Bankrendszer jövője a közép-kelet-európai régióban című konferencián.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Patai Mihály kiemelte: a magyar bankrendszer kettévált, a többség összehúzódik, veszteséges, és csak néhány bank tud növekedni vagy stagnálni.

Patai Mihály elmondta: Magyarországon az elmúlt években “profitabilitás nem volt a bankrendszerben”, így nem lehet számon kérni a bankoktól, miért nem nőtt a hitelállomány a pénzintézeti szektorban.

Az UniCreditBank elnök-vezérigazgatója kiemelte: ahol a rossz portfólió aránya menedzselhető volt, ott nőtt a hitelezés, Magyarországon viszont a régiós átlagnál sokkal nagyobb a rossz portfólió aránya.

Patai Mihály rámutatott: az EU-csatlakozás után az uniós pénzek átvették a működőtőke-befektetések szerepét a régióban. A 2007-2013-as ciklusban a GDP közel 20 százalékának megfelelő európai pénzt kaptunk. Az országban fontos szerepet játszanak az európai uniós pénzek, a magyar gazdaság az uniós források közel 80 százalékát tudta felhasználni 2007 és 2013 között, ezek az európai uniós pénzek mintegy “Marshall-segélyként” funkcionálnak, a gazdaság és a vállalatok forráséhségét csökkentik. Jelezte: a bankok teljesítményét, hitelezését tekintve azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbi években számos teher hárult a bankrendszerre.

Kiemelte: a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) és az európai pénzek hozzájárulása kiemelkedik a gépgyártásban és a mezőgazdaságban, a hitelek pedig más szektorokba áramlanak.

Patai Mihály megemlítette: a magyar vállalatok tartalékokat képeznek, a vállalatok nettó pénzügyi pozíciója javult, ez rossz hír a bankoknak, mert hiteligényük, hitelfelszívó képességük viszont zsugorodik.

Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója Generációk a bankkapcsolatokban című előadásában arról beszélt, hogy az Y és Z generáció, vagyis az 1980 után születettek összbanki bevételekhez való hozzájárulása 2030-ra 36 százalékról 70 százalékra nő.

Balog Ádám kifejtette: a munkaerőpiacon a fiatalok és idősek aránya gyökeresen megváltozik a következő időszakban, az idősek aránya drasztikusan nő, a nyugdíjba vonulás pedig későbbre tolódik. Jelezte: a 21-29 évesek több mint fele még együtt él szüleivel, 60 százalék nem is kíván változtatni ezen, ennek hatása van a lakáshitelezésre, és a gyermekvállalás későbbre tolódik.

Balog Ádám rámutatott: nagy különbség van a foglalkoztatottságban, a nők két vagy három gyermek vállalása esetén akár 6-8 évre is kimaradnak a munkaerőpiacról. Hozzátette: a bankolásban ez azért fontos, mert a különböző élethelyzetek különböző igényeket teremtenek, és az egyes generációk technológiához való viszonya is különböző. Egyre erősödik a digitalizáció, a mobiltelefon-előfizetések száma megugrott az utóbbi években, ami hat a bankok napi üzletmenetére is – fejtette ki az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese kiemelte: a magyar hitelállomány továbbra is csökken, eddig nem következett be valódi fordulat, miközben a szlovák, lengyel és cseh gazdaságban a kisebb GDP-visszaesések mellett is a hitelek folyamatosan bővültek.

Bencsik László kiemelte: a bankrendszer egészét tekintve jelentős eredmény volt a forintosítás lebonyolítása, az időzítése is nagyon előrelátó, kedvező, és emellett a jegybank önfinanszírozási programja nagymértékben csökkenti az ország külső sérülékenységét.

Rámutatott: Magyarországon a következő évekre az elemzők a régiónál valamivel alacsonyabb növekedést várnak, amihez 6-7 százalékos növekedés társulhat a bankok teljesítő hitelállományában, de a lakáshitelek esetében valószínűleg ennél magasabb, 9 százalékos lehet a bővülés. Rámutatott: a bankszektorban a kockázati költségek csökkenésével 2020-ra várható reálisan az, hogy 10 százalék fölé emelkedik a szektor tőkearányos megtérülése.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója szerint a jövő az innovatív, ügyfélorientált bankoké. A bankfiókokat egyre költségesebb fenntartani, a digitalizáció szerepe a bankolásban is egyre nő, sőt, a pénzintézeteknek kifejezetten a mobil eszközökre, például az okos telefonokra kell a hangsúlyt helyezni a technológiai fejlesztések terén.

Hegedüs Éva rámutatott: a digitális forgalom a banki tranzakcióknak várhatóan a kétharmadát adja már 2020-ban.

Szabó Levente, a TakarékBank vezérigazgatója elmondta: a takarékszövetkezeti integrációba tömörült takarékok és a bank kapcsolatát az elmúlt időszakban új alapokra helyezték, együtt határozták meg például az üzletpolitikát. A TakarékBank esetében a hitel/betét arány most 46 százalék, a hitelezést jelentősen fel akarják futtatni, és ezt a mutatót 70-80 százalékra akarják növelni.

Nagy Márton, az MNB alelnöke előadásában többek között arról szólt, hogy a hazai bankrendszernek még van hova fejlődnie. A magyar bankrendszer nem teljesítő, azaz 90 napon túli törlesztési késedelemben lévő hiteleinek aránya a teljes hitelállományon belül 2014-ben 14,25 százalék volt, a régióban nálunk rosszabb arányt csak Románia (15,84 százalékkal), Szlovénia (16,57 százalékkal) és Bulgária (18,59 százalékkal) mutatott fel.

Nagy Márton szerint nagyon rossz képet fest a hazai bankszektor jövedelemarányos müködésiköltség-mutatója is, ezzel a régió tíz országát nézve a magyar bankrendszer az utolsó helyen kullog, 65,66 százalékos aránnyal.

– MTI –