Balkáni hírcsatornát indít az al-Dzsazíra

Regionális adást fog sugározni a Balkánon a pánarab hírcsatorna, az al-Dzsazíra – közölte szombati számában a Dnevni Avaz nevű boszniai újság. A lap közlése szerint Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban lesz az “al-Dzsazíra Balkán” nevű tévé helyi irodája.

A pánarab hírtévé nem új központot és hálózatot épít ki. Megvette 1,2 millió euróért az egyik helyi tévéhálózatot, amelyen majd sugározni fogja saját adását. Ehhez tíz millió euróra becsült befektetésre lesz szükség az év végéig. – állította a boszniai lap.

Az al-Dzsazíra már hirdetéseket is feladott a boszniai újságokban, és azokban igazgatókat keres leendő helyi csatornája részére. Az adás kezdetének dátumát azonban nem adja meg a hirdetés, amely szerint “az al-Dzsazíra Balkán vezető szerepet fog játszani a magas színvonalú hírközlésben, a régióban.”

A Dnevni Avaz szerint a csatorna 40 tévé újságírót akar szerződtetni, legtöbbjüket Bosznia- Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában. Az 1996-ban, Katarban alapított hírtévé tíz évvel ezelőtt csak arab híreket adott műholdas sugárzással, később azonban globálissá vált mind a híreket, mind az elérhetőséget tekintve, és megjelent egyebek mellett az interneten is. 2006-ban pedig angol nyelvű szolgáltatást is indított.

Hírnevét a 2001.szeptember 11-i amerikai terrortámadások után alapozta meg igazán. Az al-Dzsazíra egyedüliként közvetítette élőben Afganisztán amerikai-brit megtámadását. Sokak bírálatát viszont akkor váltotta ki, amikor leadta Oszama bin Laden hang- és videóüzeneteit. Az Egyesült Államok is gyakran bírálta, mert Washington szerint a csatorna hírei gyakran elfogultak, és Amerika-ellenesek.

Bosznia-Hercegovinában bosnyákok, szerbek és horvátok élnek. Gyakorlatilag mindhárom etnikum államalkotó nemzet, bár a horvátok számára folyamatosan csökkenő létszámukkal arányosan apadozik az a befolyás is, amit e státusz biztosít.

Az érzékeny nemzeti politika miatt 1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48%-a volt bosnyák, 30%-a szerb, 22%-a horvát. Az etnikai felosztás felekezeti arányokat is jelöl: a bosnyákok nagy része muzulmán, a szerbeké ortodox, a horvátoké, római katolikus vallású, kis csoportot pedig a protestánsok alkotnak vegyes származással.








hirdet�s