Baka-ügy – Másodfokon is elmarasztalta Magyarországot a strasbourgi emberi jogi bíróság Baka András ügyében

Brüsszel, Strasbourg – Másodfokon is elmarasztalta Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely csütörtökön kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából.

Az ügy előzménye, hogy Baka Andrásnak idő előtt szüntették meg a jogviszonyát azzal, hogy az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság megszűnt, és annak helybe a Kúria lépett. Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bírósághoz fordult, amelynek 1991 és 2008 között maga is tagja volt.

A strasbourgi székhelyű törvényszék 2014 májusában első fokon már megállapította, hogy Baka Andrást több ponton is jogsérelem érte a magyar hatóságok részéről, az ügyet azonban a magyar állam fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalta a bíróság.

Az EJEB fellebbviteli fóruma csütörtöki jogerős ítéletében helybenhagyta a korábbi döntést és kimondta, hogy a magyar államnak 70 ezer euró (nagyjából 22 millió forint) kártérítést kell fizetnie, és 30 ezer euró (9,4 millió forint) értékben meg kell térítenie a panaszos költségeit és kiadásait is.

Baka András a strasbourgi fórumhoz intézett beadványában felpanaszolta, hogy a magyar hatóságok megsértették az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének 1. bekezdésében rögzített azon jogot, hogy igazát keresve mindenki bírósághoz fordulhat. Miután jogviszonyának megszűntét alkotmányos jogszabály mondta ki, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt.

Ezzel a panaszponttal kapcsolatban az EJEB tizenhét tagú nagykamarája 15:2 arányban kimondta: valóban sérelem érte a 6. cikk 1. bekezdését.

A panaszos másik hivatkozási alapja az emberi jogi egyezmény 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítási szabadság volt, amelyet szerinte azzal ért sérelem, hogy elbocsátása mögött a kormány igazságügyi reformját az ő részéről érő nyilvános bírálat húzódott meg.

Az EJEB ebben a pontban is 15:2 arányban megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem fellebbezhető meg.

– MTI –








hirdetés