Azt hitték, hogy a nő néma. Pedig nem néma, hanem német

Akt.:
Azt hitték, hogy a nő néma. Pedig nem néma, hanem német
Miskolc – Akadt egy-két buktatója az idei írásbeli érettségi teszteknek.

Már csak egy hetük van a középiskolai tanároknak arra, hogy kijavítsák az érettségiző diákok írásbeli dolgozatait. A tanulók június 2-án tekinthetik meg az értékelt feladatlapokat, mi azonban kíváncsiak voltunk, mik a szaktanárok eddigi tapasztalatai.

Nem volt nehéz

– A középszintű matematikaírásbeli nem volt nehezebb az előző évekhez képest, sok tanítványom még a saját képességeit is felülmúlta – árulta el lapunknak Vass Iván, a Földes Ferenc Gimnázium tanára. – A lényeg a koncentráció volt. Aki jól összpontosított, nem ijedt meg és nem kapkodott összevissza, jól boldogult a feladatokkal.

Akadt azért buktatója a tesztnek, tudtuk meg Vass Ivántól. Mégpedig a három, legtöbbet érő, 17 pontos feladat. Ezek ugyanis nagyrészt szövegértési képességeket mértek. A kérdések nem feltétlenül összefüggő problémakörökre kérdeztek rá.

– Szükség van ilyen faladatra is – vélekedett a tanár –, de nem kellett volna mindháromnak ilyennek lennie. Azért mégiscsak matematika-feladatsorról van szó és nem szövegértésiről. Az egyszerű, kötelező feladatok sora és a rutinpéldák azonban nem okoztak nehézséget – tette hozzá.

Vass Iván javított emelt szintű dolgozatokat is. Tudni kell, hogy ezek nem feltétlenül a saját tanítványainak a dolgozatai voltak. Itt az a tapasztalat, hogy akadt 4–5 diák, akiknek nem sikerült felkészülniük az emelt szintre, és elégtelent írtak. Viszont kiváló eredmények is születtek, több mint 10-en maximális vagy ahhoz közeli pontszámot szereztek. Vass Iván szerint az emelt szintű matekteszt jól szerkesztett feladatsor volt, világosan megfogalmazott kérdésekkel.

A magyarírásbelinek is akadtak buktatói, tudtuk meg Tatárné Cselei Csillától, az Andrássy Gyula Szakközépiskola magyartanárától.

Nehéz szöveg

– A szövegértési rész ebben az évben nehezebb volt, mint korábban. A szöveg sem bizonyult könnyűnek, és a feladatok száma is nőtt. Volt kérdés, ami nem csupán egy bekezdésnyi részre kérdezett rá, hanem többre is. Az egyik feladatban pedig általános leíró nyelvtani fogalmakat kellett ismerniük a diákoknak. Szavakra, stílusárnyalatokra kellett rákeresniük. További nehézség, hogy nem volt elég egy-egy szót beírni válaszként, hanem értelmezniük kellett a tanulóknak egy-egy fogalmat, állítást. Talán a legnagyobb problémát a 11. feladat okozta – sorolta a pedagógus –, azt többen ki is hagyták.

A szövegalkotási feladatban legtöbben a novellaelemzést választották. Az idén egy mai magyar író nem túl könnyen értelmezhető írását kapták a diákok. Azt hitték, a novella női szereplője néma. Pedig igazából német volt, ezért nem tudott magyarul, magyarázta a pedagógus.

– Hegyi Erika –








hirdetés