Az vagy, amit megeszel…

Együnk többször keveset, változatosan
Együnk többször keveset, változatosan - © Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Mit együnk és mit ne? – szakértőt kérdeztünk a táplálkozásról.

Napjainkban egyre többet beszélünk a helyes táplálkozás fontosságáról. Soltész Mónika táplálkozás-­szakértőt arról kérdeztük, hogy mi a véleménye, hogyan táplálkozunk? Sajnos azt kell mondanom, nem egészségesen. Mindenkinek magának kellene megtapasztalnia, hogy számára mi a jó, az étkezést illetően. Minden ember más, és más. Az azért tény, hogy napjainkban a fehér liszt, a cukor fogyasztását tiltják a szakemberek.

Régen nagyszüleink azt tartották, hogy a búza (liszt) és a belőle sütött kenyér volt az élet.

De régen a búza nem ilyen volt. Nem volt génkezelt. Az igazi ősbúza volt. Ma a profitorientált világunkban a kenyeret is telerakják mindenféle emulgeálószerekkel, tartósítószerekkel. Az volna az igazi, ha mindenki maga megsütné a kenyerét. Nem olyan nagy dolog, meg kellene szoknunk, hogy este – ma már vannak dagasztógépek – bedagasztjuk, és a sütőben megsütjük. Sokat tennénk ezzel az egészségünk érdekében.

Napi hány étkezés lenne a helyes?

Én a napi ötször keveset étkezés híve vagyok. Ebben természetesen kell, hogy szerepeljen zöldség, gyümölcs, főtt étel. A helyes az lenne, ha reggel egy kis zabkását ennénk, vagy főtt tojást, és természetesen egy pohár teát, vagy gyümölcs levet. Semmiképpen nem tejet. A tej nem felnőttek tápláléka. Délelőtt mindenképp gyümölcsöt, délben levest, és főzeléket, akár hús nélkül. Délután ismételten gyümölcs, vagy lehet „bűnözni” egy szelet süteménnyel, keksszel, és a vacsora szintén valami könnyű étel kellene, hogy legyen. Nagyszüleink kimentek a kertbe, és egy szelet kenyérrel gyümölcsöt ettek, idénygyümölcsöt. Ez is nagyon fontos. Mi Magyarországon nem kellene, hogy banánt és mandarint együnk. Ott van az alma, a szilva, a szőlő. Csodás gyümölcseink vannak.

A zsír beviteléről mi a véleménye?

Szüksége van rá a szervezetünknek. Például a szalonna is nagyon egészséges. Módjával. Persze minden ételünk, és italunk fogyasztása akkor egészséges, ha nem esszük túl magunkat. Japánban például soha nem laknak jól. Amikor az ember érzi, hogy megtelik a gyomra, ott be kellene fejezni az étkezést. A kövér húsokat is meg lehet enni, de – és újra itt van az, hogy – keveset. Azt kellene megtanulnunk, hogy nem addig kell enni, amíg már alig bírunk felkelni az asztaltól, hanem mértékkel.

Víz-, folyadékfogyasztás? Ez is örök téma…

Igen. Én azt szoktam tanácsolni, hogy ezt is mindenki maga érzi, de a másfél-két liter javasolt. Testsúlyfüggő is persze. Nem ugyanannyi folyadékra van szüksége egy 5o kilogrammos embernek, mint egy 100 kilogrammosnak. De nagyon fontos a szervezet számára a bevitt folyadék. Főleg a víz. A gyümölcslevek cukrozottak, édesek, nem pótolják a vizet. Próbálják ki, ha valakinek fáj a feje, ne nyúljon rögtön fájdalomcsillapítóhoz, igyon meg egy-két pohár vizet. Ha szűnik a fejfájása, akkor folyadék­hiány okozta azt.

Mit tegyünk, ha napközben éhség­érzetünk támad?

Nézzünk magunkba, vagy nézzük meg ismerőseinket. Reggel fáradtan ébredünk, este még fáradtabban fekszünk le. Ez mind-mind a táplálkozásunknak köszönhető. Ezzel nem azt mondom, ha valaki egész nap fát vág az erdőben, hogy nem lesz fáradt, ha megfelelően táplálkozik, de nagyon nagy szerepe van a bevitt élelmiszernek a szervezetünk működésben. Az emberi test egy ügyes kis szerkezet. Ha nem „igazi” kaját adunk neki, nem tud vele mit kezdeni. Ekkor érzünk éhséget. A sok „mű” étel, a sok ízfokozó, a tartósítószerek, mind-mind becsapnak bennünket. Megesszük, majd a szervezet jelez, hogy adjunk igazi élelmet. Ez az éhség. Jó tanács, hogy figyeljünk oda mit eszünk, és ne tegyük tönkre földi életünkre kapott testünket, szervezetünket.

BTE