Az uzsorás nem ellenség. Ő a kéz, ami enni ad

Az uzsorás nem ellenség. Ő a kéz, ami enni ad
Az uzsorás nem ellenség. Ő a kéz, ami enni ad - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Jó, ha évente egy-két jogerős bírósági ítélet születik uzsorások ellen, pedig a jelenség virágzik. Legtöbbször még nyomozás sem indul, pedig a falu összes lakója, köztük a helyi rendőr is pontosan tudja, hogy kiről van szó, és hogy húzza le a kiszolgáltatott embereket. Tanúvallomások nélkül szinte remény sincs bíróságig vinni az ügyet, a sértettek azonban nagyon ritkán beszélnek. De hogyan is várhatnánk, hogy feljelentsék azt az embert, akit nem ellenségnek, hanem a megmentőjüknek tekintenek? Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Ha egy településen van uzsorás, akkor teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy ki az, ahogy az is, hogy kik az ügyfelei. A helyiek ismerik egymást, így a rendőrt is, és szemrebbenés nélkül mesélik neki a sértettek, hogy mibe keveredtek, de ugyanúgy az élelmiszer-uzsorás is beszámol az üzlet alakulásáról, sokszor nem is gondolva, hogy amit tesz, törvénybe ütközik.

Kedélyesen elbeszélgetnek, de abban a pillanatban, amikor a rendőr azt mondja, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet a történtekről, az uzsora sértettjei behúzzák a kéziféket. Így nem kell rajta csodálkozni, hogy a legtöbbször még nyomozati szakaszba sem jutnak el az ilyen ügyek – ezt Béres Tibor szociológus, az Autonómia Alapítvány munkatársa meséli. Béres évek óta látja vidéki terepmunkáin, hogyan is működik az uzsora. Erről több tanulmányt is írt, a legutóbb az élelmiszer-uzsoráról. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja el.

Inkább visszavonnám, amit mondtam

Annak, hogy miért nem akarnak hivatalosan panaszkodni az adósok, több oka is van. Egyrészt többségüket megfélemlítette az uzsorás. Béres ezt a következő fiktív példával magyarázza: Kovács Béla a falu uzsorása. Az egyik adósa megelégeli az adósságcsapdát, amibe került, és elmegy a rendőrségre feljelentést tenni. Kovács Bélát behívják, nem kell hozzá pár óra, és az uzsorás testvérei, unokatestvérei már ott is vannak a sértett házánál. Jön a fenyegetés vagy a testi erőszak. Ha volt is olyan szándéka az adósnak korábban, hogy bíróság előtt is vállalja a tanúskodást, akkor valószínűleg a családtagok látogatása után ettől rögtön eláll.

De a félelem, a fenyegetettség érzése csak az egyik ok. Ennél talán fontosabb, hogy az egyesen településeken gyakorlatilag létszükséget az uzsorás. Az uzsora áldozatai ugyanis egész egyszerűen nem tudnak máshonnan pénzhez jutni. Ha a sértettek érdekét nézzük, nem olyan egyértelmű, hogy az uzsorás rosszat tesz velük, mint, ahogy mi a fővárosi irodánk asztala mögül gondoljuk – mondja Béres.

Ezzel egyetért Tran Dániel, jogász, kriminológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának munkatársa is, aki évek óta kutat uzsora témában. Ő azt látja, hogy a sértettek a lehető legritkábban tekintenek ellenségként az uzsorásra, sokkal inkább a megmentőt látják bennük. “Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy lehet-e áldozatnak tekinteni azt, aki magát nem tekinti annak” – kérdezi a jogász.

Tran Dánielt az a terület érdekli leginkább a kutatásában, hogy miért van ennyire kevés uzsoraper, miközben a jelenség virágkorát éli. Amikor annak az okait kereste, hogy az uzsoraügyekben tett feljelentések miért nem jutnak el a vádemelésig, ő is a tanúvallomások visszavonásában találta meg a magyarázatot. “Ennek oka részben a fenyegetés, ami az uzsorakölcsönt felvevőket éri. De még jellemzőbb, hogy az uzsorás azt ígéri, ha a feljelentő visszavonja a vallomását, akkor elengedi a tartozását”. A vallomások visszavonása érdekében tett fenyegetések vagy ígéretek akkora erővel bírnak, hogy van olyan adós, aki a hamis tanúzás miatti büntetőjogi felelősségre vonást is bevállalja, csak visszavonhasson mindent, amit korábban mondott. De az se ritka, hogy az előzetesben ülő uzsorás családtagjain keresztül olyan hatással bír, hogy az adós közjegyző előtt mondja azt: a pénz, amit kapott, sima kölcsön volt, nem pedig uzsora.

Ezek nem olyan szintű ügyek

Esély akkor van rá, hogy feljelentés nélkül is nyomozni kezdjenek, ha a rendőr kezében van bármilyen tárgyi bizonyíték. Uzsora esetében a legjellemzőbb az uzsorás füzete, (az érintettek csak kockás füzetnek hívják) amiben vezeti, hogy kinek mennyi pénzt adott, és ki mennyivel tartozik neki. A füzet akár perdöntő bizonyíték is lehetne, Tran Dániel szerint azonban ez sem garancia semmire. “Ha a rendőr kezébe kerül az uzsorás füzete, elindul a faluban, és sorban kikérdezi a füzetben szereplő embereket, nem biztos, hogy az igazat mondják majd neki. Ha az uzsorást tisztelik, vagy félik, akkor azt fogják mondani, hogy baráti kölcsönt kaptak”.

Eszközeik ugyan lennének a helyi rendőröknek, de ezekre nem kapnak felhatalmazást feletteseiktől. “A helyi körzeti megbízott pontosan tudja, hogy mikor érkezik az élelmiszer-uzsorás Lengyelországból, és azt is, hogy mikor nyitja ki a garázsát a vásárlók előtt. Mégsem tud semmit tenni” – mondja Béres Tibor. Ő beszélt olyan rendőrrel, aki szerint lehallgatás vagy megfigyelés nélkül nehéz bármit is felmutatni az ilyen ügyekben. Ezekre viszont a lehető legritkább esetben kapnak engedélyt. A szociológus azt feltételezi, hogy ennek oka egyrészt a szimpla érdektelenség, de lehet pénzhiány és leterheltség is. “Ha az uzsorásokat el akarja ítélni a bíróság, a legkevésbé sikeres irány, ha a tanúvallomásokra alapozzák az eljárást. Ezt operatív eszközökkel (mint például az előbb említett lehallgatás) lehetne kezelni. De ezek, úgy tűnik, nem olyan szintű ügyek, amik a döntéshozókat igazán érdekelnék”.

Nem az uzsorások miatt kellenek az új börtönök

Több bíróságtól is kikértük, hogy elmúlt két évben összesen hány jogerős bírósági ítélet született uzsora ügyben. A rendőrségtől pedig azt kérdeztük, hogy összesen hány nyomozás indult, és azok közül mennyi jutott el a vádemelésig. Az ORFK adatai szerint két megye van az országban, ahol a többihez képest feltűnően nagy az uzsorások jelenléte. Ez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ennek ellenére a Nyíregyházi Járásbíróságon uzsora bűncselekménnyel kapcsolatban az elmúlt két évben összese hat büntetőügy végződött ítélettel. A Debreceni Ítélőtáblán 2014 és 2015-ben két uzsoraper volt folyamatban harmadfokon, az Egri Törvényszékhez tartozó bíróságokon pedig mindössze két ítélet született, a bíróság mindkét ügyben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottakat.

2014-ben 120, míg tavaly 82 olyan uzsora-ügy volt az országban, ami a nyomozás után az ügyészségre is eljutott – ezt azt adatot küldte kérésünkre az ORFK. Az ilyen ügyekben toronymagasan vezet BAZ és Szabolcs megye, de volt olyan is, ahol a rendőrségi adatok szerint gyakorlatilag nem is létezik uzsora. Ilyen például Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Heves megye.

Vigyázat! Ezen a településen uzsorás garázdálkodik

Az elmúlt két év rendőrségi és bírósági adatai jól mutatják, hogy mennyire kikerült a bűnüldözés érdeklődési köréből az uzsora. Pedig Selmeczi Gabriella fideszes politikus még 2012-ben büszkén beszélt arról parlamenti felszólalásában, hogy a kormány milyen sikeres küzdelmet folytat az uzsorásbűnözés ellen, egyre több ügyben indul ejárás. “Engedjék meg, hogy négy adatot hadd olvassak fel, hogy mennyire eredményes az uzsora-bűncselekmény elleni harcunk. 2010-ben vádemelés 113 ügyben történt, 2011-ben 118 esetben történt vádemelés, és 2012 hetedik hónapig, tehát egy bő fél év alatt már 201 esetben történt vádemelés uzsora-bűncselekmény esetében. Ha a két és fél évet nézzük, akkor összességében 532 esetben kezdeményeztek nyomozást, ami szerintem optimizmusra ad okot” – mondta akkor a fideszes parlamenti képviselő.

Pár éve a kormány valóban látványos harcot vívott az uzsorások ellen, volt néhány, a sajtóban is nyilvánosságot kapott bírósági ítélet, ami után Béres és munkatársai is azt látták, mintha kicsit visszahúzódtak volna az uzsorások. Vagy elkezdtek egészen más módon üzletelni, például élelmiszerrel. Béres szerint a korábbi kormányzati akciónak az volt a célja, hogy helyben, a helyiek szemét nagyon szúró, feltűnően nagy pompában élő uzsorásokat piszkálják, de magát a társadalmi problémát ezzel nem oldották meg. “Nagyon nem jó, hogy létezik az uzsora. “De ha nincs egyéb lehetőség, ami szükség esetén kölcsönhöz, élelmiszerhez, fához juttatja az embereket, akkor az uzsora elleni könyörtelen és hatékony küzdelem önmagában egyáltalán nem segíti a kiszolgáltatottakat. Az uzsorások elleni bírósági ítéleteknek is csak akkor lenne értelme, ha közben tudnának valamilyen segítséget adni a leginkább kiszolgáltatott helyzetben élőknek” – mondja.

Az akkori kormányzati intézkedéseket indokolhatta egyfajta morális pánik, ami szerint a társadalmunk legszegényebb tagjain rossz uzsorások élősködnek, és ezt azonnal meg kell szüntetni. Ebben az összes politikai párt egyetértett, a rendőrség szóróanyagokat osztogatott, kampányvideókat, plakátokat, uzsora témájú naptárakat készített, voltak települések, ahol a következő szövegű szórólapokat osztogatták: “Vigyázzanak! Ezen a településen uzsorások működnek” – mondja a jogász. Szerinte az uzsorások üldözésének szándéka nem halt el teljesen, de ez inkább csak a szavak szintjén marad. “A hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy fel kell lépni a társadalom leginkább kiszolgáltatott tagjainak védelmében, de közben már rég rájöttek, hogy az uzsorát ebben a formájában képtelenség üldözni. A sértettek ugynais nem fognak abba a kézbe harapni, ami enni ad nekik. És ami még fontosabb, az uzsora jelenségének hátterében – mint oly sok egyéb társadalmi probléma mögött is – mélyebb társadalmi okok vannak, így azt a büntetőpolitika önmagában megoldani, kezelni még csak tünetileg sem képes”.

Prókai Eszter | abcug.hu


Mint a cápa fogai, úgy váltják egymást az uzsorások

A legkisebb településeken már bolt sincs, a szomszédos városig buszozásra meg nem futja, így marad az uzsorás, ha liszt kell meg kenyér. A krumpli kilója akár ötszáz forint is lehet, az üzlet mégis virágzik, és ez ellen a rendőrség sem tesz semmit. Egy nemrég publikált tanulmány szerint, ez talán nem is olyan nagy baj: uzsorások nélkül valószínűleg ezek az emberek éhen halnának. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.








hirdetés