Az új közbeszerzési törvény újabb végrehajtási rendeleteit tette közzé a kormány

Budapest – Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél – egyebek mellett ezeket tartalmazza a november első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, amely hétfőn került fel a kormány honlapjára.

A kormány korábban már közzétett egy végrehajtási rendelet-tervezet csomagot, amelyet most további öttel egészített ki.

Az ár súlyaránya az értékelésnél nem lehet több, mint amennyi súllyal a többi szempont együttesen szerepel.

A tervezet kiemeli az értékelési szempontok közül a következőket: az ajánlott építőanyagok minősége, a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele, az innovatív megoldások alkalmazása, valamint a teljesítési határidő.

A rendelettervezet kitér arra is, hogy az építési beruházásnál a tervező kiválasztására, valamint az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló közbeszerzési eljárás minden esetben megelőzi a kivitelezésre kiírt közbeszerzést.

Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – szerződést kötni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

A tervezetben a beruházó mint beruházás lebonyolító jelenik meg, mint aki – az ajánlatkérő képviseletében – végig kíséri a beruházást. Részt vesz a közbeszerzések előkészítésében, kiírásában, majd az építés során az átadásig felügyeli a folyamatokat.

Az építési beruházásoknál a becsült értéket a jogerős építési engedélyhez csatolt terv alapján kell meghatározni. Fontos, hogy minden szükséges munkát tartalmazzon a becsült érték. Ettől függetlenül az ajánlatkérő tartalékkeretet írhat elő. A beruházási szerződésben részletesen rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét is, amely nem lehet túlzott mértékű.

Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Ebben szerepel az, hogy az informatikai eszközökre és szolgáltatásokra kiírt közbeszerzéseket az e-közigazgatásért felelős miniszter ellenőrzi, míg a többi beszerzés ellenőrzése az illetékes miniszter feladata.

Az ellenőrzés – értelemszerűen – csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és intézményeikre terjed ki.

A harmadik tervezet tartalmazza azt, hogy az Európai Unió hivatalos lapja kiegészítésében (Tenders Electronic Daily – TED) megjelentetendő közbeszerzési hirdetményeket miképpen kell közzétenni. Ehhez számos űrlap- és iratminta szerepel a tervezet mellékletében.

Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. A hatóság előtt kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Ennek alapja – az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén – a szerződés szerinti ellenszolgáltatás, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a közbeszerzési eljárás becsült értékének 0,5 százaléka, de legalább 1 millió, legfeljebb azonban 12 millió forint.
Az uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetén pedig a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer, legfeljebb 3 millió forint az igazgatási szolgáltatási díj.

 

– MTI –



Sporthírek