Az orosz diplomácia elutasította az amerikai Krími Nyilatkozatot

Moszkva – Elutasították az orosz diplomácia vezető tisztségviselői az amerikai külügyminiszter Krími Nyilatkozatát, amely leszögezte, hogy az Egyesült Államok Ukrajna részének tekinti az annektált félszigetet és Oroszországot a megszállás beszűntetésére szólították fel.

Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a nyilatkozattal kapcsolatban az amerikai külpolitikai irányváltásai kritizálta.

“Hiszen nemrégiben még az iráni nukleáris programmal kapcsolatos közös cselekvési terv és a párizsi klímaegyezmény is az Egyesült Államok hivatalos politikája volt. Maga Barack Obama elnök döntött erről. Azután Donald Trump gondolt egyet és másképp döntött. Ismerjük mi ezeknek a +sorsdöntő nyilatkozatoknak+ a fontosságát” – írta gunyoros éllel Zaharova.

A Mike Pompeo amerikai külügyminiszter által a szerdai szenátusi meghallgatása előtt kiadott Krími Nyilatkozat az ismert amerikai álláspontot megismételve leszögezte, hogy a félsziget Ukrajnához tartozik, és hogy Washington folytatja ezzel kapcsolatos politikáját mindaddig, amíg helyre nem áll Ukrajna területi épsége.

“Az Egyesült Államok felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az általa is elfogadottnak mondott alapelveket, és vessen véget a Krím megszállásának” – hangzott a dokumentum.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke, ugyancsak egy Facebook-bejegyzésben úgy vélekedett, hogy a Krím feletti orosz fennhatóság el nem ismerése “bukásra van ítélve”.

“Saját tapasztalatukra hivatkozva, miszerint 1940-ben nem fogadták el a balti köztársaságoknak a Szovjetunóhoz való csatlakoztatását, az amerikaiak arra esküsznek, hogy most is így fognak tenni, most a Krím Oroszországhoz való tartozásával kapcsolatban. Az amerikai stratégáknak úgy tűnik (vagy azt akarják hinni), hogy ez a két történet egyforma és hogy a történelmileg egyszer már alkalmazott stratégia minden élethelyzetre jó. Ez radikális tévedés” – írta a szenátor.

Érvelése szerint amíg a Baltikumban a szovjet hatóságok helyi politikusok egy meglehetősen szűk körére és katonai erőre támaszkodtak, addig a Krím sorsáról “a helyi lakosság széles tömegei döntöttek”, és “a történelem mindent helyre tett”. Koszacsov az állította, hogy a Fekete-tengerbe benyúló félsziget esetében nem történt kényszerítés, és hogy Washington a “népakarat ellenében” cselekszik.

“Erre a kérdésre az Oroszországi Föderáció elnöke már megadta a választ. A Krím elidegeníthetetlen része az Oroszországi Föderációnak. A kérdés le van zárva. Tudjuk, hogy ezzel kapcsolatban eltérnek álláspontjaink, de mi ezt a kérdést véglegesen lezártnak tekintjük” – nyilatkozott a Krímből a TASZSZ hírügynökségnek Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet.

A washingtoni orosz nagykövetség, szintén a közösségi médiában közzétett állásfoglalásában, egyebek között azt hangoztatta, hogy az amerikai külügyminisztérium kettős mércét alkalmaz, és hogy az orosz diplomácia egy olyan nyilatkozat kibocsátását várja tőle, amely Szerbia részsének ismeri el Koszovót.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismerte el ennek a lépésnek a legitimitását.

– MTI –